Szekeres úgy véli, maradnia kell

A tárcavezető az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt kedden hangsúlyozta, hogy a választási kampány ellenére politikai felelősségének tartja az ügyek gyors kivizsgálását, és azért kezdeményezte a testület összehívását, hogy tájékoztatást adhasson a történtekről.

Szekeres Imre a hivatásos katonákat érintő vizsgálattal kapcsolatban elmondta, hogy nem titkoltak el semmit, nem takargatták az ügyeket. Szerinte a média egy részét felelősség terheli, hogy gyakran kedvezőtlen színben tüntették fel a honvédséget és az ügyekkel kapcsolatban pontatlan információkat terjesztettek.

A tárcavezető hangsúlyozta: az ügyeket a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) tárta fel, s ezután azonnal intézkedett.

Megjegyezte: Szabó Jánossal, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem előzetes letartóztatásba helyezett rektorával nem állt személyes kapcsolatban, annak kinevezése előtt nem is ismerte. Arra sem tudja a választ, mi vihette rá a rektort arra amit tett, de azt kiemelte, hogy ez nincs összefüggésben sem a minisztériummal, sem az egyetemmel. Emlékeztetett: Szabó Jánost befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják.

Szólt arról is, hogy Szabó Jánost három évvel ezelőtt az egyetem szenátusa egyhangúlag választotta meg rektornak, majd ennek alapján nevezte ki a köztársasági elnök. A rektor egyébként 1999 és 2002 között a Honvédelmi Minisztériumban államtitkár volt - fűzte hozzá.

A következő ügy amiről a miniszter tájékoztatást adott a Térképészeti Kht.-nál történt vesztegetési ügy volt, amelyben két katonatisztet vettek őrizetbe. Erről annyit közölt, hogy a KBH tárta fel, és január 11-én szerzett információk alapján indult el a vizsgálat.

A KBH-nak és a katonai ügyészségnek - szorosan együttműködve - már január 29-én sikerült megszerveznie a tettenérést, amikor 1,5 millió forintot adtak volna át. A katonai ügyészség a vallomások alapján ezt követően vette őrizetbe a hivatásos katonákat, a legutolsót február 24-én.

A miniszter elmondta, hogy a KBH egyik műveleti igazgatóját felfüggesztette addig, amíg kivizsgálják, hogy maradéktalanul betartotta-e az információvédelmi szabályokat. Ez egyébként nincs összefüggésben az előzőleg említett ügyekkel - tette hozzá.

A miniszter hangoztatta, fontos, hogy a társadalom lássa, ebben az ügyben nem a politika fonódott össze a visszaélésekkel, sőt a minisztérium feltárta, kivizsgálta és kizárta azokat, akik megsértették a törvényt.

Szekeres Imre kijelentette: a katonákat nagyon megviselték a történtek, és azért mert egyesek megtagadták az esküjüket, még nem vonható felelősségre az állomány egésze. Ezek az esetek nem adhatnak alapot az általánosításra - tette hozzá.

A meghallgatáson a miniszter egy, a tárca által elvégeztetett felmérésről is beszélt, amelyből az derült ki, hogy az "ügyek" nem csökkentették a katonák társadalmi elismertségét, nem ingatták meg a honvédségről kialakult kedvező véleményt. Ezt a kutatást egyébként minden év februárjában elvégzik, idén pont akkorra esett, amikor kipattantak az ügyek.

Lázár János, a bizottság fideszes elnöke amellett, hogy több kérdést is intézett a tárcavezetőhöz, elmondta, nem tartja a "legszerencsésebbnek" a minisztériumi kommunikáció reakcióit az ügyek kapcsán.

Csampa Zsolt, a bizottság fideszes tagja azt mondta, a rendszerváltás óta nem történt olyan, hogy tábornokokat "bilincsben vezessenek el". Mint kifejtette: Tömböl László vezérezredessel, a vezérkari főnökkel ért egyet, aki a hivatásos állománynak írt levelében utalt arra, hogy a katonák között olyanok is vannak, akik nem méltók a szolgálatra; "kár, hogy végül nem olvasták fel a levelet" - tette hozzá a képviselő.

Csampa Zsolt emlékeztetett: a Térképészeti Kht. 100 százalékban a Honvédelmi Minisztérium tulajdona, s mint hozzáfűzte: elképzelhető, hogy a mostani ügyek "csak a jéghegy csúcsát jelentik".

Nyitray András fideszes képviselő úgy vélte, hogy a hivatalos reakció egyáltalán nem hangzott el és a miniszter is jóval később szólalt meg, mint kellett volna.

Az ülésen jelen volt Tarján István, a KBH főigazgatójának helyettese, aki nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva zárt ülésen tárta az ügyekkel kapcsolatos részleteket a bizottság elé. Az államtitoknak minősülő részleteket 30 évre titkosították.

Az igazgatóhelyettes elmondta: a magas rangú katonai vezetőket védik, de nem vizsgálják, mert erre nincs kapacitásuk, ezért nem képesek állandóan átvilágítani őket, erre egyébként a törvény sem ad feljogosítást.

Arra a kérdésre, hány ügy van még folyamatban, azt mondta, hogy olyan, ami itt nem hangzott el, egy sem.