Sólyom ügyét tárgyalja szerdán az Európai Bíróság

A kérdéses napon Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromba (Komárno) kívánt utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság - Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök - közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest "érzéketlenül" választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai – köztük magyar katonák is – bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismertté vált reformfolyamatnak.

A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva egy uniós irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnök belépését a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a Szlovákiába történő beutazást.

A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett uniós irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása Szlovákiába. A 2004/38/EK irányelv értelmében ugyanis az EU tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az uniós polgárok beutazhassanak a területükre, és csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére.

Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól - az EU legfőbb végrehajtó intézményétől, az EU-szerződések betartásán őrködő testülettől -, hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia – habár maga is tévesen hivatkozott az irányelvre – nem sértette meg az EU jogának az uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseit.

Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Budapest szerint a szóban forgó uniós irányelv igenis alkalmazható a jelen esetben, és e jogszabály alapján nem lett volna jogszerűen megtagadható a magyar államfő révkomáromi látogatása.

Az Európai Bizottság Szlovákia oldalán, úgynevezett "beavatkozóként" vesz részt az eljárásban.

Az európai integráció történetében rendkívül ritka, hogy egy tagállam közvetlenül perel be egy másik tagállamot az Európai Bíróság előtt. Eddig mindössze öt ilyen ügy volt, amelyek közül három zárult ítélettel - egy francia-brit, egy belga-spanyol és egy spanyol-brit jogvita.