Magyarország a lehető legenyhébb elővigyázatossági megállapodást szeretné megkötni

Orbán Viktor miniszterelnök a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott budapesti tárgyalása utáni tájékoztatón kijelentette: Magyarország nem akar az osztrákok pénzén élni, sőt senki más pénzén sem akar élni, hanem a saját lábán szeretne állni. Közölte: a magyar kormány olyan, az EU által kifogásolt jogszabályi pontokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg.

A magyar kormányfő szerint Magyarország a lehető legenyhébb elővigyázatossági megállapodást szeretné megkötni az IMF-fel és az EU-val, ( .....) "a sors iróniája jelen pillanatban az, hogy az IMF viszont pénzt akar adni".

Hangsúlyozta: "Nem fogunk félreugrani. (...) Mi nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, mint amibe a görögök is belekerültek, hogy egyébként a jobb módú, szorgalmas és fegyelmezett országok, mint Ausztria és Németország polgárai úgy érezzék, hogy ők tartanak fenn olyan országokat, amelyek nem tesznek meg mindent". Magyarország a piacról akarja finanszírozni magát, ha a piacon felveendő hitel kamata magasabb, mint az IMF által esetleg felkínált hitel kamata, "azt fogom javasolni a kormánynak és a parlamentnek, hogy inkább fizessünk valamivel többet, de maradjunk a pénzpiacon" - erősítette meg.

Orbán Viktor arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. A miniszterelnök erről pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt. Az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabályokkal kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: "nem látok különösebben nehéz ügyet". Kijelentette: az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek. Orbán Viktor a "nehezebb ügyek" közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet.

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az m1 Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott: az IMF-en a sor, hogy eldöntse, készenléti, elővigyázatossági hitelt, vagy a kettő kombinációját ajánlja Magyarországnak, a kormány dolga most annyi, hogy készüljön a tárgyalásokra az IMF-fel. Arra a kérdésre, hogy a megállapodás veszélyezteti-e az egykulcsos adórendszert, az államtitkár azt mondta: ha ezt kérik, tárgyalunk erről.

Az Európai Bizottság által az országgal szemben megfogalmazott kifogásokkal kapcsolatban Varga Mihály kijelentette: azok könnyen orvosolhatók, ebből a szempontból a kormány helyzete kedvező.

Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter pénteken Brüsszelben megbeszélést folytatott Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével.

Olli Rehn az esetleges elővigyázatossági EU-IMF támogatásról szóló tárgyalás megkezdéséhez szükséges intézkedésekről tárgyalt Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel - mondta Amadeo Altafaj Tardio, a pénzügyi biztos szóvivője. Hozzátette: Olli Rehn üdvözölte, hogy a magyar kormány immár hajlandó párbeszédet folytatni a bizottsággal, és megtenni a szükséges törvénymódosításokat.

A bizottság szóvivője szerint a szükséges lépések között vannak a jegybank teljes függetlenségét, illetve a bíróságok megbízható működését biztosító módosítások.

Sikerült világosan egyeztetni az unióval az alapvető irányokat, azokat a kondíciókat, amelyeket a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatást célzó tárgyalásokkal kapcsolatban a felek kölcsönösen elfogadhatónak tartanak - közölte Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter az Olli Rehnnel folytatott megbeszélés után.

Fellegi Tamás annak a reményének adott hangot, hogy a közeli jövőben megkezdődhetnek a tárgyalások. Arról is szólt: pénteki brüsszeli tanácskozásával a végére ért kéthetes körutazásának. A körút során - Washingtonban az IMF-nél, Frankfurtban az EKB-nál, valamint Berlinben és Bécsben a német, illetve az osztrák bankvezetésnél és kormányzatnál - megfogalmazása szerint a magyar pénzügyi helyzet szempontjából "kritikus partneri kapcsolatokat" térképezte fel.

Londoni elemzők pénteken úgy vélték: a szándékolttal ellenkező hatást eredményezhet, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU "folyamatosan ostorozza" Magyarországot, hozzátették: mindazonáltal az első negyedév végére megállapodást valószínűsítenek az IMF, az unió és a magyar kormány között.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy ha az EU, az eurójegybank (EKB) és az IMF nem mutat készséget a kompromisszumra, az "a magyar fél megaláztatásának kockázatával járhat, és ez visszaüthet".

A QUAESTOR Zrt. elemzői budapesti sajtótájékoztatóján elmondták: várakozásuk szerint az új készenléti hitelmegállapodás összege 15-20 milliárd euró körül lehet, ami a következő három-négy év finanszírozási szükségletének megoldásában nyújthat segítséget. A megállapodás leghamarabb március közepén születhet meg - mondta Háda Bálint, a cég vezető elemzője.