Sztereotípiák terhelik az euróválság megoldását

"Nem tudom elmondani, hogy a görög adósságválság milyen sokkot váltott ki a tiszta játszmákban hívő, szabálykövető finn választókban" - mondta Stubb azzal összefüggésben, hogy Görögország meghamisította a legfőbb gazdasági mutatókat az eurózónába való belépésért, amely végül a valutaövezet válságához vezetett. Mint mondta, ez a finnek számára valójában nem a pénzről, hanem elvekről szól.

A brüsszeli hírportál összeállításában felhívta a figyelmet arra a sztereotípiára, amely az észak-európaiakat keményen dolgozó, törvénytisztelő állampolgárként írja le, akik lehetőségeiknek megfelelően élnek, a dél-európaiakat ezzel ellentétben munkakerülő, szabályszegő és erkölcstelen színben tünteti fel. A statisztikák szerint egyébként a görögök több órát dolgoznak északi rokonaiknál, ám a mítosztól nehéz megszabadulni. Mindeközben a közbeszéd napjainkban egy kalap alá veszi az átlagos görögöket a korrupt politikusokkal és tisztségviselőkkel, akik adósságválságba taszították az országot.

"Ezek a szunnyadó sztereotípiák és előítéletek mindig is léteztek" - mondta Anna Maria Corazza Bildt svéd európai parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy ez egyébként kölcsönös a tagországok részéről. A politikus a németekkel kapcsolatos náci sztereotípiákra utalva hangsúlyozta, hogy a jelenség a válsággal párhuzamosan erősödik.

Joannisz Csukalasz görög EP-képviselő úgy fogalmazott: nem akar felmentést adni a vészesen rossz görög vezetésnek, ám az emberek ilyesféle sztereotípiák által történő megosztása csalódottsággal tölti el. "Természetesen nem fogok visszavágni. Ez hülyeség lenne, hiszen a németek már 600 évvel ezelőtt civilizációt, tudományt, irodalmat, filozófiát és technológiát hoztak létre" - tette hozzá.

Észak és dél kulturális sztereotípiái már a nagypolitikában is szerepet játszanak. A tavalyi vita nagy része, hogy ki legyen az utódja Jean-Claude Trichet-nek, az Európai Központi Bank elnökének nem csak a nemzetiség, hanem állítólagos nemzeti vonások körül forgott. Német jegyzetírók például azt fontolgatták, hogy állhat-e egy olasz az intézmény élén, azzal a burkolt célzással, hogy az olaszokra nem lehet rábízni a nehezen megkeresett északi pénzeket. Végül Mario Draghi olasz közgazdász kapta meg a posztot, s a kampány fordulópontjaként értékelhető, amikor a nagy példányszámú Bild német napilap Draghit címlapján "sokkal inkább németként, sőt, igazi poroszként" ábrázolta. Hasonló dicsérettel illették Mario Monti olasz technokrata kormányfőt, akit a görög mintához hasonlóan "ejtőernyőztek be" Olaszország megmentésére.

Gunnar Hokmark svéd EP-képviselő szerint az ilyen típusú felcímkézés súlyos és problémás, mivel egy új európai szakadás kockázatát hordozza magában.

Svédország, Dánia és Finnország gazdasága a lehető legrosszabb állapotban volt a kilencvenes években, majd mindhárom ország kemény megszorításokra vállalkozott, hogy újra pályára állhassanak. Ezek az országok ma az átláthatósági és korrupció-ellenes listák élén állnak, kiemelkedő teljesítményt nyújtanak az oktatás és a nyelvtudás területén, gazdasági modelljük pedig követendő példaként szolgál mások számára.

A szóban forgó államok közül az eurózóna-tag Finnországban volt a legerősebb a görög mentőcsomaggal kapcsolatos vita. "Nem szabad eltúlozni az észak és dél között fennálló kulturális különbségeket. Mindannyian találunk nemzeti sztereotípiákat, amelyek szórakoztatóak is tudnak lenni, amennyiben nem vesszük magunkat túl komolyan" - mondta Stubb.

Jannisz Emmanuilidisz, a European Policy Centre közgazdásza szerint az észak-dél narratíva helytelen megközelítése a válságnak, és sokkal inkább abból kellene kiindulni, hogy ki érzi magát immunisnak a válsággal szemben, és ki nem. A "tripla A", azaz legjobb adósbesorolású északi országokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy ők sem feddhetetlenek, mivel az Európai Bizottság februárban mindhárom államot rátette arra a 12 országból álló listára, amelynek szereplői Brüsszel szerint veszélybe kerülhetnek egy jövőbeni gazdasági válság miatt.