Középkori leletek a szegedi Árkád területén

A leletek azért számítanak érdekesnek, mert a szakemberek korábban úgy tudták, a város e része csak később népesedett be – tájékoztatta Gergely Olivér, a szervezet regionális irodájának sajtóreferense hétfőn az MTI-t.

A megelőző ásatás során a közel 24 ezer négyzetméter kiterjedésű területen több mint háromszáz objektumot tártak fel a régészek. A közel két méter mélyen húzódó sárga, agyagos altalajba mélyedve számos gödör, árok, kemence és egyéb objektum került napvilágra. A leletanyag – amely XVI–XVIII. századi megtelepedést jelez – teljes hasonlóságot mutat a szegedi egyetem rektori épületében folytatott feltárások leleteivel.

A további összefüggések megállapítására a feltárásokat követő feldolgozás és tudományos kutatómunka ad majd lehetőséget.

A leletek tudományos szempontból azért számítanak különösen érdekesnek, mert a történelmi források alapján Szegeden három fő megtelepedési góccal lehet számolni, amelyeket a mai Belvárosban, Felsővárosban és Alsóvárosban kell keresni, az épülő bevásárlóközpont területe azonban kívül esik ezeken. Egy XVIII. század végén készült katonai térkép is lakatlanként, illetve szőlőtermő területként jelöli a helyet. A leendő bevásárlóközpont helyén lakóházak mellett az egykori kenderfonó épületei álltak, így azzal is számolni kellett, hogy az alapok és pincék kiásása során elpusztultak a lehetséges régészeti rétegek.

A szakember szerint a feltárás egyik fontos tanulsága, hogy a szűkös írott források által szerzett ismereteket a régészet meglepő fordulatokkal egészítheti ki, és a kutatásról már most kijelenthető, módosítani fogja a középkori Szegedről eddig kialakult képet.