Magyarok

2017-01-10 Magyarok 2.

2017.01.10. 21:00

Magyarok - Tihany. Dr. Korzenszky Richárd bencés szerzetes, pedagógus, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárója. A filmben elhangzik: Wass Albert: A tihanyi apátság – részlet; Nagy László: Csönd van – részlet; Készítették: Gárdonyi Ildikó, Gegesi Székely András, Sándor Balázs.

Műsor:
Magyarok
Kategóriák:
Belföld

Magyarok további adásai:

null

Magyarok

Magyarok: Vác 2. rész

Kedvező adottságai miatt a váci terület évezredek óta lakott. A honfoglalás korában is település volt a mai város helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 2010. augusztus 20-án, Vác város hivatalos megemlékezésén Pro Urbe-díjjal tüntették ki a Moys Csabát, a Váci Reménység Egyesület elnökét.

null

Magyarok

Magyarok: Vác 1. rész

A nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a Vác  nevét. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint egy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felvetődött a „vác” szó mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.

null

Magyarok

2017-02-07 Magyarok: Léva 2. rész

Léva vára a 13. század közepe táján épült, királyi vár. 1910-ben Léva 9675 lakosából 8752 magyar, 688 szlovák és 199 német anyanyelvű volt. A szlovák betelepítések, a reszlovakizáció és az 1945 után a szlovák falvakból történő felgyorsuló betelepülés hatására a magyarok aránya 1961-re 16,9%-ra esett vissza. 2011-re ez az arány 9,2%-ra csökkent.

null

Magyarok

2017-02-07 Magyarok: Léva 1. rész

Lévát 1347-ben említik először Leua néven. Ez a szláv Leva személynévből származik, amely a Lőrinc személynév szláv változata. A város az alacsony várdomb körül alakult ki, amelyen korábban kelta erődítmény állott. 1930-ban 72 darabból álló kelta érmeleletet találtak, amely ma a múzeum gyűjteményét gazdagítja. Az 5. század közepén a hun birodalom jelentős hatalmi központja volt.

null

Magyarok

2017-01-31 Magyarok 2.

Ezúttal Aknay János Kossuth-díjas festő és szobrász, a posztgeometrikus alkotók egyik kiemelkedő egyénisége mesél életéről. A filmben elhangzik: Áprily Lajos: Szentendrei vízió, József Attila: A város peremén (részlet) és Dsida Jenő: Panasz a gyengülő gyökerektől című verséből részlet. Készítették: Gárdonyi Ildikó, Gegesi Székely András, Hargitay Géza, Kelemen Mariann és Sándor Balázs.

null

Magyarok

2017-01-31 Magyarok 1.

Ezúttal Aknay János Kossuth-díjas festő és szobrász, a posztgeometrikus alkotók egyik kiemelkedő egyénisége mesél életéről. A filmben elhangzik: Áprily Lajos: Szentendrei vízió, József Attila: A város peremén (részlet) és Dsida Jenő: Panasz a gyengülő gyökerektől című verséből részlet. Készítették: Gárdonyi Ildikó, Gegesi Székely András, Hargitay Géza, Kelemen Mariann és Sándor Balázs.

null

Magyarok

Magyarok: Vince nap Mádon 2. rész

Mitől különleges Tokaj-Hegyalja és azon belül is Mád? Három egészen egyedi tényező adott egyben: a vulkáni talaj, a klimatikus adottságok és a saját fajták – főleg a furmint, valamint az ehhez kapcsolódó szőlőtermesztési és bortermelési kultúra, amire világörökségi címet is kaptánk. Mádon két célja lehet a borásznak: a lehető legmagasabb minőség elérése, és helyi karakter legpontosabb bemutatása.

null

Magyarok

Magyarok: Vince nap Mádon 1. rész

Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban. A település Miskolctól közúton 44 kilométerre keletre, a Tokaji borvidéken található. A terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermesztésre utaló leletek is előkerültek. A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz.

null

Magyarok

2017-01-17 Magyarok: Kondor Katalin 2. rész

Már egyetemi évei közben külsősként tevékenykedett a Magyar Rádióban. 1972-től a Rádió belső munkatársa. 1974–75-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége újságíró iskolájában tanult. Éveken át A Hét c. televíziós hetilap egyik jellegzetes arca volt. Rádióelnökké választása után, 2003 októberében a Népszava hamisított beszervezési iratokat közölt az 1974–83 közötti időszakra. A vizsgálat tisztázta a rágalmak alól.

null

Magyarok

2017-01-17 Magyarok: Kondor Katalin 1. rész

Kondor Katalin szülei Kondor Lajos és Kuhár Erzsébet voltak. Debrecenben, szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait. Édesanyja már gyermekkorában megmutatta neki a kulturális élet sokféleségét. 1971-ben Budapesten Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem Kereskedelmi Karán diplomázott.

<< / 2 >>