Cropped landscape
Belföld
Gulyás Gergely: Az unió intézményrendszere távol került az európai polgároktól
2018-03-2212:12
Európa legnagyobb gondját az jelenti, hogy az európai intézményrendszer távol került az európai polgároktól, Brüsszel célkitűzései így a legtöbb esetben érdektelenné váltak számukra - mondta a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Budapesten. 
Gulyás Gergely, a Századvég Alapítvány Merre tart Európa? című, a Project 28 kutatás 2018-as eredményeit ismertető konferencián felszólalva hangsúlyozta: Európa elbizonytalanodott, korábbi célkitűzésével ellentétben ugyanis nem vált egyértelműen a világ legstabilabban fejlődő régiójává. Az átlagos európai polgárok ráadásul eközben azzal szembesülnek, hogy az uniós intézmények a legtöbb esetben vagy életidegen kérdésekről döntenek, vagy kettős mérce alapján fogalmaznak meg kritikákat az országukkal szemben, ami joggal sérti nemzeti büszkeségüket - fejtette ki. A kormánypárti politikus aláhúzta: Brüsszel ahelyett, hogy a közösen gyakorolt területekre koncentrálna, és hozna a roaming díj eltörléséhez hasonló jó döntéseket, inkább lopakodó hatáskörelvonásokra törekszik, ami ellentétes a tagállamok érdekeivel. 

Gulyás Gergely helyesnek nevezte, hogy az uniós csatlakozás az ország közös politikai célja volt, de szerinte az integráció a rendszerváltozáshoz hasonlóan csodavárással párosult, az éppen hatalmon lévő kormányok pedig nem tudtak megfelelni az elvárásoknak. Példaként említette a maastrichti költségvetési követelményeket, amelyeket a szocialista-liberális kabinetek egyszer sem tartottak be. Éppen ezért perverz politikai vádaskodásnak tűnik, hogy arról az oldalról vádolják a jelenlegi polgári, jobbközép keresztény kormányt az unióval történő szembenállással, amely lábbal tiporta ezeket a fontos szabályokat - tette hozzá. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, a kormány gazdasági és foglalkoztatáspolitikai eredményeinek köszönhetően már maga döntheti el, mikor akarja bevezetni az eurót. Hangsúlyozta, nem szándékoznak vitát nyitni az euró bevezetésének indokoltságáról, mivel a gazdaságpolitikusok többsége szerint Magyarországnak érdekében áll, ha eléri az unió átlagos életszínvonalának 85-90 százalékát. "Ma 69 százalékon állunk" - mondta, majd hozzátette: a kabinet ezért tartja fontosnak, hogy ez a térség az átlagosnál kétszer gyorsabban növekedjen. 
Gulyás Gergely ismételten szólt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több kérdésben is az unió mélyebb integrációját sürgeti, például a költségvetési fegyelem növelésében vagy a külső határok védelmének fokozásában.
A kormánypárti politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzeti kormányoknál kisebb legitimációval rendelkező uniós intézmények "jogállami köntösbe bújtatott politikai vegzálást" folytatnak. Kiemelte, a nyugati kormányok leginkább a migráció kérdésében kerültek szembe a választókkal, hiszen azt Svédország kivételével már 2015-ben is minden tagállamban elutasította a többség. Gulyás Gergely szerint a migrációs kérdés felszínre hozott egy olyan európai identitásvitát is, amelyre a tagállamok annyira eltérő válaszokat adnak, hogy abban szerinte soha nem fog tudni megegyezni Európa. 

Ezért a különböző álláspontok iránt toleranciát kellene mutatni, nem pedig kirekesztést. Példaként említette, hogy a magyar kormány nem minősíti a svéd kabinetnek és a választópolgároknak a migrációval kapcsolatos álláspontját, de ezért cserében ugyanezt várja el másoktól is. A migráció kezelésének egyértelműen tagállami hatáskörben kell maradnia Európa biztonsága érdekében - jelentette ki. Hozzátette: Németország kivételével egyetlen uniós tagállam sem tudna globálisan versenyképes maradni, ezért mindenki az együttműködésben érdekelt, annak azonban a tagállami hatáskörök tiszteletben tartásával kell történnie.

MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ