Cover
Belföld
Zuschlag: Ha Czeglédy nincs, Gyurcsány sem lett volna miniszterelnök
2018-03-2521:17
Czeglédy Csaba a 90-es évek óta tudatosan építette politikai karrierjét és azt az iskolaszövetkezet hálózatot, amelynek köszönhetően már 2002-re nélkülözhetetlenné vált a baloldalon – állította Zuschlag János a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív interjúban. A fiatal baloldal egykori építője, egyben Czeglédy kortársa és mozgalmon belüli riválisa kijelentette: a szombathelyi politikusnak már az első iskolaszövetkezete, a Rébusz  is szocialista ifjúsági szervezetek, a BIT és a FIB főszponzora volt. 2002-től a diákokkal minden választás idején aktív kampánymunkát végzett és végeztetett. Cserébe sorra nyerte a munkákat az állami cégektől és a busás pályázati pénzeket a baloldali kormányok idején. A 2010-es kormányváltás utáni időszakban – amikor elzárultak az egyéb pénzcsapok – Czeglédy és cégei, valamint az iskolaszövetkezeti hálózat lett a baloldal fő támogatója, túlélésének anyagi biztosítéka – jelentette ki Zuschlag János. Az interjúból kiderül, hogy diákok felhasználásával, szombathelyi központtal körülbelül húsz éven át épült az a bűnszövetkezet, ami most a hatmilliárd forintos adócsalás gyanújának megállapításával lebukott. A hálózat leleplezésével a nyomozók a kampánypénz-köldökzsinórt is elvágták, így már érthető, hogy a baloldali politikusok, köztük Gyurcsány Ferenc, Kunhalmi Ágnes és Lendvai Ildikó tüntetéseken üvöltve, körömszakadtáig védik a letartóztatott “pénztárost”, azaz Czeglédyt. 
Kis bevezető: hogyan kerül a csizma az asztalra? Mi köze Zuschlagnak a Czeglédy-ügyhöz? Emlékeznek még a vasi-botrány néven elhíresült ügyre? 2003-at írtunk, amikor Vas megyében, amely Czeglédy Csaba bázisa is, fiktív belépési nyilatkozatokkal duzzasztották fel az MSZP egyik ifjúsági szervezetét, a Fibiszt. A botrány kirobbanása után kiderült, hogy 2002-től folyamatosan hoztak létre fiktív civil szervezeteket és alapítványokat, amelyek a Medgyessy Péter székére ácsingózó ifjúsági- és sportminisztertől, azaz Gyurcsány Ferenctől jelentős pályázati támogatást kaptak, úgymond táborok és ifjúsági rendezvények szervezésére. A cél az MSZP-alapszervezetek felduzzasztása révén valójában Gyurcsány hatalomhoz juttatása volt. Az ügy főszereplője Zuschlag János, akit első fokon 8 és fél év börtönre ítéltek a fiktív pályázatok miatt, majd büntetését jogerősen 6 évre mérsékelték. A hosszú börtönéveket megélt egykori ifjú szocialista közelről látott rá az éppen ezen a területen egyre aktívabbá váló Czeglédy Csaba ügyeskedéseire, bár a helyzet komikuma, hogy a nem sokkal később már Gyurcsány patronáltjává és bizalmasává lett Czeglédy akkor még a régi öregek oldalán avatkozott bele a botrányos pártfoglalási ügybe. Az év elején végre információt kaptunk arról, miként “rendezte el” a konfliktust Czeglédy és Zuschlag, Ezért is kerestük meg még januárban az azóta fiktív pártépítési ügy miatt ismét letartóztatott Zuschlag Jánost. Ő még szabadlábon, kézzel írott levélben válaszolt a PestiSrácok.hu kérdéseire. Nagyon úgy tűnik, hogy Czeglédyt most éri utol azoknak a pártfinanszírozási bűnöknek árnyéka, amelyekért Zuschlag János már régen meglakolt.

PestiSrácok.hu: A kétezres évek elején, amikor a fiatal baloldal szombathelyi botrányai kirobbantak, konkrétan kik voltak azok a pártemberek, akik a szálakat mozgatták? 
 
Zuschlag János: Az egyik oldalon Ipkovich György és a Czeglédy-testvérek, az ellenoldalt Hagyó Miklós és Tóth Csaba vezette. 
 
PS: Mi volt a meglátása, Czeglédy Csaba milyen mértékben cselekedett önállóan, illetve mozgatták a háttérből? 
 
ZJ: Czeglédy önálló politikai szereplő volt már a 2000-es évek elején, mivel a 90-es évektől a Rébusz Iskolaszövetkezet révén olyan forrásokkal és kapcsolatokkal rendelkezett, amely önálló tényezővé tette. Mindenki azt hitte, hogy ő Ipkovich embere, pedig ez pont fordítva volt. Az ő embere volt Ipkovich. Czeglédy Csaba csinált belőle polgármestert, biztosította neki a többséget az MSZP-ben. Czeglédy finanszírozta Ipkovich polgármesteri és országgyűlési kampányait. De nem csak az övét, hanem például Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselői kampányát is. Ezek a dolgok simán biztosították, hogy önállóan politizálhasson, hiszen Vas megyében mindenki tőle függött. 

PS: A Czeglédy által irányított iskolaszövetkezetek és baloldali ifjúsági szervezetek között volt kapcsolat, illetve pénzmozgás? 
 
ZJ: Czeglédy Csaba 1994 után a Baloldali Ifjúsági Társulás és aztán a Fiatal Baloldal pénzügyi támogatja volt. A Rébusz Iskolaszövetkezet hivatalosan szponzorálta a BIT-et, a FIB-et. A BIT által szervezett táborokban lehetett jelentkezni munkára a Rébusz Iskolaszövetkezethez. 1998 és 2002 között, amikor az MSZP ellenzékben volt, Czeglédy Csaba szinte a BIT és a FIB főszponzorává lépett elő. Szóbeszéd tárgya volt, hogy az ifjúsági szervezet vezetőinek személyes kiadásait is finanszírozta. Ezekből az időkből ered a jó kapcsolata Molnár Gyulával, Tóbiás Józseffel és Varjú Lászlóval, hiszen akkoriban ők voltak a meghatározók a baloldalon és az ifjúsági szervezetek vezetésében. 
 
PS: Czeglédy Csaba miért ennyire fontos az MSZP és a DK jelenlegi vezetői számára? Hogy lett Gyurcsány „ügyvédje”? 

ZJ: Czeglédy a 90-es években még csak a BIT-ben és a FIB-ben volt tényező. Aztán 1998-tól kezdve Vas megyében is egyre komolyabb súlya lett. 2002 után pedig már abszolút meghatározója volt a pártnak Vas megyében. Így ő lett az élharcosa a Hagyó Miklós és Tóth Csaba elleni küzdelemnek. E küzdelem vége Hagyó Miklós és Tóth Csaba bukása volt. Ő találta ki, hogy Kiss Péter volt BIT elnök legyen a Vas megyei pártelnök. Kiss Péterrel még a 90-es évekből jó kapcsolatot ápolt, ezért esett rá a választás.  Azonban az, hogy Kiss Péter lett a pártelnök, nem akadályozta abban, hogy 2004-ben Medgyessy Péter bukása után ne álljon Gyurcsány Ferenc mellé. Emlékezhetünk rá, hogy Gyurcsány Ferenc puccs keretében megválasztatta magát miniszterelnökjelöltnek a mindenki által esélyesebbnek tartott Kiss Péterrel szemben. Czeglédy már a puccs elején beállt Gyurcsány mellé. Ha ő nem lett volna, akkor Gyurcsány sem lett volna miniszterelnök. Ekkor került Csaba személyes jó kapcsolatba Dobrev Klárával is. Az elsők között állt át, akkor amikor Gyurcsánynak semmi esélye nem volt. Ettől kezdve Gyurcsány támogatta Czeglédyt és a cégeit, mikor, milyen eszközzel tudta. A baloldali kormányok idején a hozzá köthető diákszövetkezetek gyakorlatilag minden állami céghez, ahol erre igény volt, tudtak munkaerőt közvetíteni. A különböző pályázatok, amelyeket Czeglédy és köre benyújtott simán nyertek. Ez az időszak volt a Czeglédy-cégek aranykora, amikor bőven megtérült az a kockázat, amit azzal vállalt, hogy 2004-ben beállt Gyurcsány mellé. 
 
PS: A Czeglédy körül kiépülő iskolaszövetkezet hálózat konkrétan a pártmunkából is kivette a részét? 
 
ZJ: 2002-től kezdve egyre jobban. Elsősorban az MSZP kampányaiban. Először 2002-ben jött levél az MSZP központból a helyi szervezetekhez, hogy a Czeglédy féle diákszövetkezetek segítenének a kampányban, részt vennének az aláírásgyűjtésben. A munkára egy-egy körzetben helyi munkatársakat vettek fel, akik párttevékenységet, kampánymunkát, aláírásgyűjtést folytattak. Ez 2006-ban is megismétlődött. A kampány „segítség” soha egy fillérjébe nem került a helyi MSZP szervezeteknek. A munkát a diákoknak az iskolaszövetkezetek fizették ki. Így természetesen a kampányköltség elszámolásába sem kerültek be ezek a tételek. De volt és jelenlegi MSZP-s ismerőseimtől tudom, hogy 2010-ben és 2014-ben is így volt. Akkor azért is volt különösen nagy jelentősége, mert kormányváltás után máshonnan már nem igen volt pénz a kampányra. Egy csomó körzetben életmentő volt a helyi szervezet és a jelölt számára, hogy az iskolaszövetkezetek diákja ingyen dolgoznak. Legalább is a pártnak, a helyi szervezetnek nem kell fizetni érte. Mindezek által Czeglédy komoly támogatója lett az MSZP-nek, majd a DK-nak is. Ráadásul összekötő is volt a két párt között, hiszen Gyurcsány Ferenccel és Molnár Gyulával is jó kapcsolatot ápolt. Tartóhíddá vált. 
 
PS: A 90-es évek végén már nyomoztak a Rébusz Iskolaszövetkezetnél. Aztán Czeglédy 2000-ben egy ügyészi megrovással megúszott tizenegy rendbeli személyes adattal való visszaélést és két rendbeli okirat hamisítást. Felmerül a kérdés, hogy akár Czeglédy Csaba ügyei enyhébb megítélésében, akár politikai folyamatokban mi volt annak az Ipkovich Györgynek a szerepe, aki mielőtt országgyűlési képviselő lett, vezető ügyészként dolgozott Vas megyében… 
 
ZJ: Ipkovich politikusként csak egy báb volt, aki polgármesterként minden gazdasági ügyet átadott Czeglédy Csabának. Minden beruházásról, pénzről Csaba döntött. Emellett vezető ügyészként, majd az ez irányú kapcsolataival mindig mindent megtett, hogy Czeglédynek és a körének minden ügyét el lehessen tussolni. 
 
PS: Hallani egy bizonyos találkozóról, ahol Czeglédy ajánlatot tett az önt érintő ügy enyhébb megítélésére… 
 
ZJ: Valóban 2004-ben Tóth Csaba, Szabó Bálint és jómagam is gyanúsítottjai lettünk a Vas megyei pártszervezeten belüli harcok nyomán megindult büntetőügynek. Ez Ipkovichék feljelentése nyomán indult. Miután meggyanúsítottak bennünket, megkeresett engem Czeglédy Csaba. Találkozót kért, ahol közölte, hogy ha nem szólunk bele abba, hogy mi történik Vas megyében, akkor ő és Ipkovich elintézi, hogy hogy megszüntessék az eljárást velünk szemben. A találkozó után egy hónappal valóban megszüntette az ügyészség a nyomozást, annak ellenére, hogy a rendőrség vádemelést javasolt. 
 
PestiSrácok 
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ