Cropped landscape
Belföld
Novák Katalin: A magyar gyerekben látjuk a jövőt
2018-04-0406:58
Erős Magyarországot szeretnénk, ezért támogatja a kormány a lehető legtöbb eszközzel a felelős gyermekvállalást – nyilatkozta a Magyar Időknek Novák Katalin. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerint hazánk békés sziget az európai országok között, és idővel azok vezetői is belátják, hogy Európa csak akkor lehet igazán erős, ha megmarad kereszténynek és európainak.
– A kormány nyolc év alatt megduplázta a családpolitikára fordított összeget. Mit üzen ezzel a kabinet a magyar társadalomnak?
– Magyarországon sokkal többet beszélünk a demográfiai kihívásokról, mint máshol Európában. Mások ezt a problémát ki sem mondják, ellenben betelepítéssel vagy a migráció támogatásával próbálják orvosolni. Hazánk is történelmi útelágazáshoz érkezett, amikor népvándorlás indult Európa felé, hiszen nálunk is probléma az elöregedés, a csökkenő népesség. El kellett dönteni, hogy külső erőforrásokhoz nyúlunk, vagy inkább megpróbáljuk mozgósítani a belső tartalékainkat. Az üzenet egyértelmű: számunkra a családjaink a legfontosabbak, és a magyar gyermekekben látjuk a jövőnket. Erős Magyarországot szeretnénk, a kormány ezért támogatja a lehető legtöbb eszközzel a felelős gyermekvállalást.

– Melyek ezek az eszközök?
– Fizikai és lelki értelemben is biztonságot, anyagi és erkölcsi támogatást igyekszünk nyújtani az ifjú házasoknak, az otthonteremtés és a gyermekvállalás előtt állóknak, a nagycsaládosoknak, azoknak az édesanyáknak, akik a gyermekvállalást követően visszatérnek a munkába, de azoknak is, akik otthon maradnak, és természetesen segítjük az időseket is. A kormányzati családpolitika konkrétan három pillérre épít: a megélhetési költségek csökkentésére, arra, hogy a gyerekvállalás ne jelentsen egyet a szegénység vállalásával, valamint arra a célkitűzésre, hogy a közgondolkodásban érték legyen a gyermekvállalás. Ennek egyik eszköze a családi típusú adózás bevezetése. Jelenleg évente kétezer milliárd forintot fordít a kormány családtámogatásokra. Ez azt jelenti, hogy egy egygyermekes család összesen majdnem kétszer, egy két- és háromgyermekes pedig csaknem két és félszer több támogatást kap gyermekei felneveléséhez, mint a 2010 előtti időszakban.

– Gondolom, fontos a fiatalok itthon tartása is.
– Igen. A fiatalok számára olyan lehetőségeket kínálunk, amelyeknek köszönhetően azt látják, hogy van Magyarországon perspektívájuk. A 35 év alattiak számára ingyenessé tettük egy nyelvvizsga megszerzését, ami fejenként 34 500 forintos támogatást jelent. Ezenkívül térítésmentessé válik júliustól a húsz év alattiak számára a KRESZ-tanfolyam és -vizsga. Ez a 25 ezer forintos támogatás évente harmincezer fiatalt érint.

– Mindennek köszönhetően folyamatosan nő a gyermekvállalási kedv Magyarországon. Mit mutatnak a számok?
– Érdemes visszatekinteni, honnan indultunk. Lebontott, szétvert családtámogatási rendszert, szakadék felé taszított országot vettünk át 2010-ben. Nem véletlen, hogy 2010 előtt folyamatosan csökkent a gyermekvállalási kedv, 2017-re viszont 20 százalékkal megemelkedett. Mindannyiunk érdeke, hogy szülessenek magyar gyermekek, és kimásszunk a demográfiai válságból. Számos olyan település van, ahol minden évben köszöntik az újszülötteket, vagy minden megszületett gyermek tiszteletére ültetnek egy facsemetét, hiszen tudják, hogy szűkebb értelemben az adott községnek, tágabb értelemben pedig az egész magyar nemzetnek mekkora kincs egy gyermek születése.

– Mi a helyzet a házasságkötések számával?
– A házasság nem ment ki a divatból, sőt Magyarországon reneszánszát éli. A támogató családpolitikának is van szerepe abban, hogy a fiatalok bátrabban mernek tervezni, kiszámíthatóbbnak, biztonságosabbnak érzik a jövőjüket, mint korábban. Az ellenzéki oldalról persze itt is sok a félreértés meg a szándékos félremagyarázás. Míg 2002 és 2010 között drámaian csökkent a házasságkötések száma, addig az elmúlt években nagyságrendileg 15 ezerrel több házasságkötés történt, mint 2010-ben. Ezzel párhuzamosan csökkent a válások száma. Több friss felmérés is azt igazolja, hogy a fiatalok házasságban, családban, gyerekekkel képzelik el a jövőjüket. A kormánynak ezért is feladata, hogy kiemelten támogassa a családokat, különösen idén, a családok évében.

– Az LMP szerint a kormány demográfiai csomagja alkalmatlan arra, hogy népesedési fordulatot hozzon Magyarországon, és az eddigi, elhibázott családpolitika helyett több bölcsődére, a rugalmas munkavégzés támogatására és állami bérlakásprogramra lenne szükség. Mi erről a véleménye?
– Az ellenzék egy része azért hiteltelen, mert korábban már lett volna lehetőségük döntéseket hozni, jól kormányozni, de katasztrofális irányba vitték az országot. Azok az ellenzéki erők, amelyeknek korábban nem volt kormányzati lehetőségük, a cselekedeteik és ­ígéreteik alapján nem is tűnnek alkalmasnak a feladatra, látszik, hogy fogalmuk nincs arról, hogyan kell kormányozni egy országot. Ami pedig a részleteket illeti, a kormány a mostani időszakban összességében mintegy 115 milliárd forintot fordít bölcsődei és óvodai helyek létrehozására, így azok száma 2010-hez képest több mint másfélszeresére emelkedik. Az, amit az ellenzék kommunikál, káros, mert csak elbizonytalanítja a gyermeket vállalni akaró családokat. Az ellenzéki pártok például az elmúlt években sorra leszavazták a kormány családokat segítő intézkedéseit. Van olyan párt, amely most a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) a megszüntetésével kampányol, és helyette bérlakásokba száműzné az embereket. Ha valaki olyanokat mond, hogy kétszer annyit fordítana oktatásra vagy egészségügyre, azt egyszerűen nem lehet komolyan venni, hiteltelen ígérgetés az ilyen, mert arra nem tér ki, hogy ehhez honnan teremtene elő forrást, vagy mit szüntetne meg cserébe érte.

– Tízmilliárd forintot fordítanak családbarát szülészetek kialakítására. Az ország 78 szülészeti osztálya újulhat meg. Hogyan lehet komfortosabbá, családbarátabbá tenni a szülészeteket?
– A gyermek születésével család is születik, ezért nagyon fontos, hogy milyen élményeket szereznek a fiatalok, az édesanya, az édesapa és a kisbaba. A szülés nem egy egészségügyi esemény, nem egy beteg megy gyógyulni, hanem egészséges párnak születik gyermeke. Talán túl evidensnek is tűnik, hogy családbarát egy szülészet, hát milyen lenne egy szülészet, ha nem családbarát? Mégis, akinek van személyes tapasztalata, bizonyára pontosan tudja, mire gondolunk, amikor azt mondjuk: fontos, hogy aki szül, biztonságban érezhesse magát. Egy édesanya kapjon meg minden szabadságot és intimitást akkor, amikor világra hozza gyermekét. A családbarát szülészetek kialakítása során a családbarát szülésélmény fizikai feltételeinek megteremtése is cél, ezt a magas szintű szakmai infrastruktúra és emberi, intim környezet biztosítja majd, de a gyermekágyas osztályok, szülőszobák rekonstrukciója is megtörténik a jövőben.

– Márciustól 10 héten át ezer család üdülhet Zánkán, az Erzsébet-táborban. Hogyan alakul a táborok felújítása és kapacitása ezen a nyáron, hány gyermek üdülhet összesen a Balatonnál?
– Az Erzsébet-táborokra mindannyian büszkék lehetünk, mert olyan lehetőséget kínálnak a magyar gyerekeknek, hogy azok is eljuthatnak a Balaton partjára egy-egy hétre, akik rosszabb körülmények között élnek. Az Erzsébet-táborok klasszikusan a gyerekeknek szólnak, évente 26 ezer gyerek üdülhet a Balatonnál. Ezenkívül vannak a tavaszi-őszi kirándulásaink, a napközis táboraink, valamint egy újdonság most, a családok évében. Ez a Családi Erzsébet-tábor, ahol a gyermekek a szüleikkel, nagyszüleikkel együtt tölthetnek el egy-egy hétvégét a Balatonnál. Az év során 10 hétvégén csaknem ezer család töltheti a szabadidejét Zánkán. Ami a felújítást illeti, 26 milliárd forint központi költségvetési forrásból megújul a fonyódligeti és a zánkai Erzsébet-tábor. Fonyódligeten új épületeket húznak fel, Zánka pedig teljes felújításon esik át, megújul a környezet, a vízpart és a játszóterek is. A munkálatok még idén elkezdődnek, így 2020-ra kétszer annyi gyermek üdülhet majd a Balatonnál, mint most.

– Ön a munkája révén sokfelé jár a világban. Milyen visszhangja van a magyar családpolitikának?
– Egyre többen érdeklődnek a gyakorlatunk iránt. Amikor külföldi konferenciákon arról beszélek, hogy nálunk hároméves kortól kötelező az óvoda, ingyen étkezhetnek a gyerekek és ingyen kaphatnak tankönyveket, erre a jóval gazdagabb országok vezetői is felkapják a fejüket, mert náluk nincsenek ilyen támogatások. Aztán ott van például a csok is. Külföldön ezt egy nagyon jó gyakorlatnak tartják. Sokan csodálkoznak is, hogy ennyire bőkezűen támogatjuk a családok otthonteremtését. És igen, valóban támogatjuk és támogatni fogjuk a jövőben is, mert a magyar emberek akkor érzik biztonságban magukat, ha saját tulajdonú lakásban élhetnek. Úgy gondolom, az európai emberek alapvetően családközpontúak, és jelentős részüknek erős nemzeti identitása van, ezért meggyőződésem, hogy előbb-utóbb Európa vezetői is fel fognak ébredni és belátják, hogy a kultúránk alapjait nem lehet megtagadni. Látják azt is számos országban, hisz a saját bőrükön tapasztalják, milyen veszélyt jelent és milyen kára van annak, ha tömegesen bejönnek eltérő kultúrájú és vallású emberek. Ne felejtsük el, hogy ezek az emberek a szociális ellátórendszer haszonélvezői kívánnak lenni, és eszük ágában sincs integrálódni a mi társadalmainkba. Ők nem akarják elfogadni a mi szabályainkat. Más értékrend mellett szerveződnek, és nyilván ebből addig semmi gond nincs, amíg mindenki a saját közegében él és mozog. De amikor ez a kettő ütközik egymással, és van egy éppen önfeladás előtt álló Európánk, valamint egy terjeszkedő iszlám, akkor nem olyan nehéz kikövetkeztetni, hogy ki és hogyan kerekedik felül. Az európai vezetőknek és politikusoknak be kell látniuk, hogy az általuk értékesnek tartott semlegesség és értéktelenség nem vezet sehova, ha mégis, akkor csak egy irányba, a teljes önfeladáshoz. Számomra ezt jelenti, ha igent mondunk a tömeges bevándorlásra, és úgy gondolom, most már egyre többen tisztán látnak ebben a kérdésben. Ezért képviselünk mi, magyarok egy saját véleményt és járunk más utat, mint a többi állam. Mi arra költünk, hogy megerősödjünk, hogy kihasználjuk a belső erőforrásainkat és megvédjük a határainkat. Ha erre helyezzük a hangsúlyt, akkor olyan alternatívát mutatunk, amellyel reményeink szerint hosszú távon is egy békés szigetet tudunk teremteni Európában. Bízom benne, hogy mások is követik majd a példánkat, és Európa vezetői is felismerik, mi a megmaradásunk záloga.

– Végezetül egy fontos, meg nem kerülhető kérdés. Ózd jobbikos polgármestere, a párt alelnöke, Janiczak Dávid a munkahelyén zaklatott egy nőt, Juhász Péter, az Együtt elnöke pedig bezárta a lakásba és bántalmazta volt élettársát. Mit szól a történtekhez?
– Mélységesen fel vagyok háborodva azon, hogy ilyen előfordulhat, és azon is, hogy ez következmények nélkül maradhat. De beszéljünk nyíltan! Janiczak Dávid nemi erőszakkal fenyegette meg a női beosztottját. Soha nem tagadta, rá­adásul a történtekről felvétel készült. De nem vonul ki a közéletből, sőt a pártelnöke kiáll mellette, és azt mondja, hogy ez bárkivel előfordulhat. Hát nem! Húzzuk már meg azt a minimumot, ami alá nem lehet menni, és ne gondoljuk, hogy egy közszereplő, Ózd polgármestere, a Jobbik második embere nemi erőszakkal fenyegethet egy nőt! Az ellenzéki vezetőktől, női politikusoktól is azt várom, hogy addig követeljék Janiczak közéletből való eltávolítását, amíg az meg nem történik. Ugyanez igaz Juhász Péterre, aki szintén komoly pozíciót tölt be, és aki erőszakoskodott a volt élettársával. Hogyan ücsöröghetnek ezek az emberek továbbra is a székükben? Nem tagadhatunk meg alapvető értékeket, márpedig az egymás és a nők iránti tisztelet olyan alapérték, amelyről nem mondhatunk le. Nem lehetnek a közéletben olyan emberek, akik ezzel ellentétesen cselekednek.

Magyar Idők
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ