Cropped landscape
Külföld
Magyarország kórházat épít Szíriában
2018-04-2518:22
Amennyiben a biztonsági körülmények adottak lesznek, akkor Magyarország 5 millió euró (mintegy 1,5 milliárd forint) értékben kórházat fog építeni Szíriában. A beruházás hozzá fog járulni ahhoz, hogy minél többen és minél előbb haza tudjanak térni hazájukba, és ott megfelelő ellátást kapjanak - közölte Szijjártó Péter, az Európai Unió és az ENSZ által Szíria megsegítésére szervezett brüsszeli donorkonferencia szünetében. 
A külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a szíriai helyzet és annak rendezése nem választható el az Európát sújtó migrációs válságtól abból a szempontból, hogy a térségben zajló konfliktusok jelentik annak egyik legfőbb okát. Szijjártó Péter kijelentette: alapvető irányváltásra van szükség az Európai Unió migrációs politikájában.

Ahelyett, hogy az unió arra biztatná az embereket, hogy Európába jöjjenek, a kiváltó okok megszüntetésére kell fókuszálni, és odavinni a segítséget, ahol arra szükség van, annak érdekében, hogy az emberek otthon vagy otthonuk közelében maradhassanak. A miniszter kiemelte, Magyarország idén befizeti utolsó részletét is az unió Törökországot segítő menekültügyi csomagjába, így összesen 14,6 millió euróval (mintegy 4,5 milliárd forinttal) járul hozzá ahhoz, hogy Ankara megfelelő módon el tudja látni az országa területén élő, Szíriából érkezett több millió menekültet.

Magyarország emellett azt szorgalmazza, hogy Törökország, Libanon, Irak és Jordánia, amelyek a szíriai háború közvetlen közelében találhatók, további uniós pénzügyi segítséget kapjanak arra való tekintettel, hogy ezek az országok menekültek millióit látják el. Olyan biztonsági és megélhetési körülményeket kell teremteni a Közel-Keleten, hogy az onnan eljött emberek minél előbb vissza tudjanak térni saját otthonaikba - húzta alá Szijjártó Péter. Ennek nyomán indította el Magyarország a Hungary helps programot, hiszen alapvető biztonsági érdek az, hogy a közel-keleti válságok nyomán előállt kényszerhelyzetek megszűnjenek, és az onnan Európába távozott emberek haza tudjanak térni - tette hozzá.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy a migráció ösztönzése különösen kockázatos, hiszen az Európai Unióhoz közel eső térségben ma több mint 30 millióan élnek menekültként, rendszeres humanitárius segélyen, akik bármikor megindulhatnak Európa irányába. Mint elmondta, Magyarország az elmúlt két évben 3,6 milliárd forintot fordított a közel-keleti üldözöttek helyben maradását és hazatérését segítő programokra. Iskolát épített, templomok és lerombolt épületek újjáépítését finanszírozza, kórházakat és keresztény közösségeket támogat a hazatérés biztosítása érdekében Szíria, Irak, Jordánia és Libanon területén. Magyarország idén indított, 250 szíriai hallgatót fogadó ösztöndíjprogramját jövőre is folytatni kívánja - tette hozzá Szijjártó Péter.


Segíteni kell a szíriaiak helyben maradását, illetve visszaköltözését

A külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, mind Lengyelország, mind Magyarország komolyan gondolja a szíriai újjáépítést és azt, hogy Európa, mint keresztény kontinens álljon ki és nyíltan védje meg az otthonaikból elüldözött keresztény közösségeket. Elmondta, hogy Beata Kempa, a lengyel Miniszterelnöki Hivatal humanitárius segélyprogramokért felelős miniszterével folytatott találkozóján megerősítették elkötelezettségüket arra vonatkozóan, hogy egyik ország sem akar illegális bevándorlókat befogadni, ugyanakkor kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy a segítséget kell oda vinni, ahol baj van.

Az illegális bevándorlás ösztönzése helyett azt kell elősegíteni, hogy az emberek saját otthonaikban emberhez méltó, biztonságos életet tudjanak élni - húzta alá. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a múlt héten létrejött az a Magyarország és Libanon között kötött megállapodás is, amelynek értelmében a magyar kormány 460 millió forintot biztosít mintegy 30 libanoni keresztény templom felújítására. Szijjártó Péter közölte, Sigrid Kaag, holland külgazdasági és fejlesztési együttműködési miniszterrel folytatott kétoldalú megbeszélésén egyetértettek abban, hogy káros lenne, ha az elmúlt időszakban a világ vezető gazdaságai részéről megjelent egyoldalú korlátozási szándékok hosszú távon érvényesülnének.

Magyarországon az GDP alapú export aránya 90 százalék közelében van és a tavalyi év volt az első, hogy 100 milliárd eurónyi exportja volt, miközben a magyar gazdaság az exportra termelő autóiparra épül. Magyarország számára egyértelmű, hogy minél nyitottabbak, szabadabbak és akadálymentesebbek a világgazdasági folyamatok, annál kedvezőbb lehetőségek nyílnak gazdasága növekedési pályájának fenntartására. Hollandiával együtt Magyarország szorgalmazza az Európai Unió erőteljes fellépést abban érdekében, hogy az európai gazdaságokat hátrányosan érintő korlátozó intézkedések ne maradhassanak érvényben - húzta alá.

A külgazdasági és külügyminiszter Aurelia Frick, Liechtenstein külügy-, igazságügyi- és kulturális miniszterével folytatott megbeszélésének eredményeről szólva elmondta, megerősítették együttműködésüket az ENSZ működésének átláthatóbbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele érdekében. Magyarország véleménye ugyanis az, hogy alapvető reformokra lenne szükség az ENSZ működésének értelmesebbé tétele érdekében. Elmondta továbbá, hogy megerősítették együttműködésüket az ENSZ úgynevezett független és pártatlan mechanizmusának támogatásáról, amely azért jött létre, hogy az emberiesség ellen Szíriában elkövetett bűncselekmények ne maradhassanak büntetlenül.

Magyarország támogatja ezt az együttműködést, ezért idén is 50 ezer euró (mintegy 15,5 millió forint) támogatást biztosít a mechanizmus működéséhez. Egyetértettek továbbá abban is, hogy az adó kivetése és mértékének meghatározása a tagállamok szuverén döntésének részét kell képeznie, az adóharmonizációt pedig a versenyképesség elleni lépésnek tekintik - tette hozzá.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy Ayman Safadival, Jordánia külügyminiszterével folytatott megbeszélésén összegezték a jordán tisztek számára zajló, robbanóeszközök felderítését célzó magyar irányítású második képzési évadját. Abbanabban egyeztek meg, hogy a képzés folytatódik - tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy idén több, mint kétezer jordán diák jelentkezett a számukra létrehozott 400 férőhelyes magyar ösztöndíjprogramba. Ez a magyar felsőoktatási rendszer vonzerejét mutatja - húzta alá.

MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ