Cover
Külföld
Roberto de Mattei: Hinnünk kell a keresztény kultúrában
2018-04-2709:42
A keresztény kultúra megkülönbözteti a vallás és politika szféráját, szöges ellentétben az iszlám vallással és kultúrával – mondja Roberto de Mattei a Mandinernek. Az olasz konzervatív katolikus történész, író, a Római Európai Egyetem professzora szerint a jelenleg zajló küzdelem során hinnünk kell a kultúránk gyökereiben.
- Az európai kultúráról és migrációról szóló viták áthatották az elmúlt időszak választásait. Magyarországon pedig ezek lettek a legfőbb kampánytémák. Ön hogyan határozná meg a nyugati civilizáció fogalmát?
-
Létezik egy közös keret, amivel leírható a nyugati civilizáció. Persze ez nem csak a keresztény vallásból áll, mert része a római jog és a görög filozófia is, de úgy gondolom, hogy az egyetlen helyes definíció mégis a kereszténység. Fontos vonása ennek a kultúrának, hogy megkülönbözteti a vallás és politika szféráját és ebből a szempontból szöges ellentétben áll az iszlám vallással és kultúrával. A migráció különösen azért veszélyes, mert muszlimok érkeznek Európába. 

- Ha keresztények érkeznének Fekete-Afrikából, azt nem ellenezné? 
- Ez egy elméleti felvetés, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy az Európába áramló migránsok milliói szinte kizárólag muszlimok. Ha felkeresünk egy katolikus monostort valahol Olaszországban, olyan európai, afrikai, ázsiai szerzetesekkel találkozhatunk, akik közös világnézetet vallanak. A kereszténység minden emberhez szól, ez a vallás multietnikus abból a szempontból, hogy egyetlen néppel szemben sem előítéletes, de monokulturális, ezért szemben áll a multikulturalizmussal.

- Bár Európában csökken a vallásukat aktívan gyakorlók száma, mégis sokan védelmezik a keresztény kultúrát. Mit gondol a jobboldalon feltűnő véleményvezérekről, akik úgy állnak ki a keresztény kultúráért, hogy közben ateisták, agnosztikusok vagy adott esetben homoszexuálisok?
Nagyon jó, ha védik a keresztény kultúrát, de ha a harcunk csak erre a területre korlátozódik, akkor veszíteni fogunk. Emberi szemmel nézve, ugyanis ellenségeink oldalán aránytalan erőfölény van. A csata természetfeletti dimenziója nagyon fontos, mert csak az isteni kegyelem segítségével arathatunk győzelmet, de ehhez hinnünk kell benne. Hinnünk kell a kultúránk keresztény gyökereiben. Jelenleg Európában a kultúrák harca zajlik, ugyanis a legtöbb keresztény már nem gyakorolja a hitét, meglehet, ez a muszlim bevándorlók többségére is igaz.

- Egy politikus mindennapi feladatai gyakorlatiasak és nem érik el a kultúra vagy a vallás szintjét.
-
A politikusoknak valóban gyakorlatias feladatai vannak, de nekik is meg kell érteniük a küzdelem természetét. Bátorítaniuk és támogatniuk kell azokat a csoportokat, amelyek inkább ezzel a területtel foglalkoznak. Nyilvánvalóan nem egy politikus feladata, hogy mondjuk imahadjáratot hirdessen. Ez a püspökök dolga. Nem hiszem, hogy egy politikai vezetőnek a vallási vezető szerepébe kell lépnie, ma mégis ez történik. Egy politikai vezetőnek nem kell pápává válnia, de a pápának sem kellene politikai vezetővé lennie. Az iszlám kihívásával kapcsolatban egy politikusnak kulturális, a vallási vezetőnek pedig spirituális szempontból kellene felvennie a küzdelmet. Sajnos Ferenc pápa a francia terrortámadásokkal kapcsolatban, Jacques Hamel atya és Arnaud Beltrame csendőr esetében sem nevezte meg az iszlámot a probléma forrásaként. 

- Nem lehet, hogy azért nem beszélt egyértelműen, mert ezzel a muszlim országokban élő keresztény kisebbségeket akarta óvni az üldöztetéstől?
-
Ez az ellenvetést használták a kommunizmus idején az Ostpolitik támogatói. Gondoljon bele, hogy mi történt, amikor Mindszenty bíborost VI. Pál pápa eltávolította azért, hogy kompromisszumot kössön a kommunistákkal. Nem az üldöztetés, hanem ez okozta a szörnyűbb szenvedést a híveknek.

- Orbán Viktor szerint a nyugati civilizáció nem elsősorban vallásgyakorlásról, hanem a kultúráról szól. Mit gondol erről?
-
Arról is szól, de nem csak arról. A katolikus nézet megkülönbözteti a természetet és a kegyelmet. A természetből kiindulva igaz, hogy létezik egy keresztény kultúra szociológiai és történelmi szempontból. De fel kell tennünk a kérdést: Mi az eredete ennek a kultúrának? Miből született? Orbán úr szereti a keresztény kultúrát, ahogy én is, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ennek a kultúrának természetfeletti eredete van. A keresztény kultúra a szentek példájának és munkájának az eredménye. Nyilvánvaló, hogy a magyar kultúra sem képzelhető el Szent István nélkül, hiszen ez a királyuk spirituális életében gyökerezett. 

- Nem mindenki osztja ezt a nézetet. Nemrégiben száz francia értelmiségi fogalmazott meg egy nyilatkozatot, amelyben a nyugati civilizációt a szekuláris francia állam megerősítésével kívánják megvédeni az iszlamizációtól. Ön hogyan tekint erre?
-
A francia forradalom után kialakuló szekuláris állam nem véd meg minket az iszlámmal szemben. Épp ellenkezőleg, hiszen részben a szekuláris állam felelős az iszlám előretöréséért. 

- Tudna erre példát mondani?
Az iszlamista terroristák elsajátították a francia forradalom során kialakult terror eszközét. A terror mint politikai eszköz a francia forradalom alatt jelent meg, amikor a jakobinusok kiirtották Vendée ellenforradalmi lakosságát. A 19. és 20. században pedig a marxizmus tette magáévá ártatlanok meggyilkolásának lehetőségét politikai célok érdekében. Ezt a modern, szekuláris mentalitást a Nyugattól tanulta el az új muszlim generáció. A bevándorlók leszármazottai már nem feltétlenül hitüket gyakorló muszlimok: gyökértelen emberek, akik ideális utánpótlást nyújtanak a dzsihadistáknak.

Mandiner
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ