Cropped landscape
Külföld
Az Európai Bizottság a jogállamiság meglétéhez kötné az uniós kifizetéséket
2018-05-0215:07
Jean-Claude Juncker, jogállamiság, költségvetés, Európai Unió
Az Európai Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést javasol a 2021-2027-es időszakra, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az Európai Unió előtt álló kihívásokra, ugyanakkor a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötnék az uniós kifizetéseket - közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke.
Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság - most első alkalommal - "a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást".

A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy "felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon". Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő Tanács dönt. Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását - húzta alá Juncker.

Az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozást jelenti - közölte a bizottsági elnök. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol - közölte.

A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén. A költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a következő hét éves időszakra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százaléka. A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1105 milliárd euró - a GNI 1,08 százaléka - kifizetési előirányzatot jelent. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek - mondta.

A bizottság tájékoztató anyaga szerint a kötelezettségvállalás tervezett folyóáras összege összesen 1279,4 milliárd euró lenne. Ebből regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd euró lenne. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna.

A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának. Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes Varsóban nyilatkozva kijelentette: az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, mert a kifizetésekről politikai megítélés alapján döntenének, és a támogatások politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnának.

Szymanski szerint az uniós költségvetés kapcsán az uniós biztosok közül senki sem mérlegeli komolyan olyan eszközök bevezetését, amelyek „politikai megrendelésre vagy politikai nyomásgyakorlás hatására csorbíthatnák a tagállamok jogait”. Úgy vélte, hogy "nem mellőzhetők” a lengyel befizetések az uniós kasszába. Aláhúzta egyúttal: Varsó támogatja azokat a törekvéseket, hogy „az európai adófizetők minden egyes euróját szabályosan és átlátható módon költsék el”. A lengyel kormány azonban „kissé nyugtalanítónak talál bizonyos javaslatokat, amelyek, úgy tűnik, politikai megítélésen alapulnának, ami egyébként eleve ellentmondana a jogállamiságnak” – fogalmazott Szymanski.

A költségvetési tervezet struktúráját illetően a politikus úgy látta: a lengyel kormánynak sikerült megakadályoznia a legradikálisabb támogatáscsökkentési javaslatokat, Lengyelország lehet a kohéziós politika legnagyobb haszonélvezője. Méltányos tehermegosztást sürget a német szövetségi kormány az EU következő hétéves költségvetési időszakával kapcsolatban, és egyetért az Európai Bizottság javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországoknak megítélt költségvetési támogatások kifizetését.

Olaf Scholz pénzügyminiszter berlini tájékoztatón kérdésre válaszolva kijelentette, "helyes, ha jogállami keretfeltételekhez kötik a források felhasználását, mert ez biztosítja, hogy a pénz oda áramlik, ahová áramlania kell". Scholz a tagállami befizetések lehetséges növelésével kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben továbbra is az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékának megfelelő összeggel kellene hozzájárulni a közös kiadásokhoz, akkor Németországnak a jelenlegi évi nettó 25 milliárd eurónál 10 milliárd euróval többet kellene betennie a közös kasszába.

Mint mondta, a GNI-arányosan 1 százalékos befizetés megfelel Németország és a többi tagállam teljesítőképességének, és azt eredményezné, hogy eddiginél több pénz lenne a közös költségvetésben, amelyből Nagy-Britannia távozása miatt az eddiginél eggyel kevesebb országnak kellene kifizetéseket teljesíteni.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke pozitívnak nevezte, hogy több forrás jutna az Erasmus programra, kutatásra, a kisvállalkozásoknak és a klímaváltozás elleni harcra. Elismerően nyilatkozott az új uniós saját bevételek bevezetésére vonatkozó javaslatról is. Véleménye szerint ugyanakkor nem helyes az agrár- és kohéziós büdzsé csökkentésére tett javaslat. A régiók lakosságát és a gazdálkodó közösségeket nem lehet feláldozni - emelte ki.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette, az Európai Bizottság olyan megoldást talált, amely nem károsítja meg a magyar embereket, nem vonja meg a Magyarországnak járó uniós forrásokat, de képes szankcionálni a "Fidesz-kormányt annak bűnös és az európai szabályokkal ellentétes politikája miatt". Amennyiben az Orbán-kormány folytatja az előző években megismert átláthatatlan és korrupciótól sújtott forráselosztási gyakorlatát, akkor az európai intézményeknek immár lehetősége lesz arra, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, illetve magához vonja azok közvetlen kifizetését. Ez az új gyakorlat rászoríthatja Orbán Viktort és a Fideszt, hogy végre hagyjon fel az uniós pénzek gengsztertempójú ellopásával és tartsa be az európai szabályokat - közölte a képviselő. 
    
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője közleményében úgy vélte: nincs gond a jogállamisággal Spanyolországban, ahol a rendőrség százszámra verhette véresre a katalánokat, de nem jelentettek problémát a magyarországi szemkilövetések sem az Európai Unió számára. "Nem hagyjuk zsarolni magunkat" - jelentette ki a képviselő.

MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ