Cover
Külföld
Így nézhet ki az Európai Parlament 2019-ben
2018-05-0315:54
Európai Néppárt, Európai Parlament, választás, 2019, prognózis
Az Európai Néppártnak lehet a legnagyobb frakciója a 2019-ben felálló új Európai Parlamentnek. Nagyot erősödhetnek az euroszkeptikus erők, míg a baloldali pártok a liberális erők kárára erősödhetnek - írja az Origo. A portál ugyanakkor hozzáteszi, a következő egy évben még nagyot változhatnak a most látott erőviszonyok, mivel az EP-választáson sok esetben másként viselkednek a szavazók, mint egy országgyűlési, vagy önkormányzati voksoláson.
Bő egy év múlva tartják a következő Európai Parlamenti választást, immár Nagy-Britannia nélkül. Mindez a fejlemény alaposan megváltoztathatja az erőviszonyokat a testületben, és már most egyre több prognózis lát napvilágot arról, hogyan nézhet ki majd az uniós parlament 2019 nyarán. 

Nagyon fontos aláhúzni, hogy csak becslésekről beszélünk, 
mivel még egy év van a következő voksolásig, és addig bármelyik uniós tagállamban alapvetően rendeződhetnek át az erőviszonyok. 

Ezért nehéz jósolni 

Másrészt azért is nagyon nehéz jósolni a parlament összetételét illetően, mert az uniós választásokon a szavazói viselkedések nagyban eltérhetnek attól, ahogyan egy önkormányzati, vagy parlamenti választáson döntenek a választók. Minden tagállamban tudják már a választók, hogy nem a közvetlen hatalomról döntenek, így sokkal könnyebben szavaznak olyan erőkre, akikre egyébként nem. 

Az sem ritka, hogy az EP-választások előtt új pártok jönnek létre, 
és az újdonságukból származó előnyt kihasználva szereznek mandátumot Brüsszelbe, majd tűnnek el a politika színpadáról. Mindezek ellenére érdemes megnézni, hogy jelenleg milyen erőviszonyokra számíthatunk az uniós parlamentben 2019-től kezdve.

Élen az Európai Néppárt 

Ha most rendeznék az EP-választásokat, akkor várhatóan a legnagyobb frakcióval az Európai Néppárt (EPP) rendelkezne - írja az Origo. A képviselőcsoportnak nagyjából 180 tagja lenne, ami viszonylag jelentős visszaesés lenne a 2014-ben megszerzett 217 mandátumhoz képest. Második helyen az Európai Szocialisták és Progresszívek frakciója végezne 143 mandátummal. Ez is lényegesen kevesebb képviselői helyet jelentene számukra, mint a 2014-ben megszerzett 169 mandátum. 

A nagyok rovására sokat erősödne a liberális frakció, mivel a 2014-es 67 hely helyett 112 mandátumra számíthatnának. Negyedik helyre futhatna be az Európai Egységes Baloldal nevezetű frakció, 60 hellyel. 

Szintén jelentős erősödést könyvelhetne el a Brüsszellel szemben kritikus Szabadság és Demokrácia Európája nevezetű frakció. 
Ők 2014-ben csupán 25 helyet szereztek, míg most 58 mandátumot kapnának. 
 
46 mandátumra számíthatna a Szabadság és Nemzetek Európája frakció. Ők négy évvel ezelőtt csak 36 helyet szereztek. Az Európai Konzervatívok és Reformisták csoportja 42 mandátumra számíthatna, míg az Európai Zöldek 33-ra. Végül pedig kilenc olyan képviselő jutna be, akik egyik frakcióhoz sem tartoznának. 
 
A mostani helyzet tehát azt mutatja, hogy nagyon kiegyensúlyozott erőviszonyok lennének a parlamentben. Meglehetősen sok, az uniós brüsszeli politikával kritikus képviselő jutna be, míg azon képviselőcsoportok, akik inkább belesimulnak az EU politikájába, azoknak a létszáma csökkenne. De ez csak egy pillanatkép, egyáltalán nem biztos, hogy a jövő évi választás után is ilyen erőviszonyokat fogunk látni.

Ez várható a legnépesebb tagállamokban 

A legnépesebb uniós tagállamokban készültek már felmérések arról, hogyan alakul majd az EP-választás végeredménye. 

Németországban a legnagyobb delegációt a CDU-CSU delegálhatja majd, de harmadik erővé válhat a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak nevezetű erő. 
Ők 2014-ben csak 7 mandátumot szereztek, míg most 13 helyet gyűjthetnek be. A legnagyobb vesztese az EP-választásnak Németországban is a baloldal lehet. Franciaországban is készítettek egy becslést, azonban az országban annyira bizonytalan a helyzet, hogy jövő év májusára teljesen átalakulhatnak az erőviszonyok. A voksolás nyertese várhatóan a jobboldal lesz.

Olaszországban tarolhatnak az euroszkeptikus pártok, míg a hagyományos baloldal pár mandátumra számíthat csak. Itáliában azonban minden választás előtt megszaporodnak az új pártok, így biztosan lesz olyan bejutó, akiről még ma nem is hallottunk. Spanyolországban holtverseny várható a politikai oldalak között, nagyjából a baloldali, liberális és jobboldali képviselők egyenlő arányban osztoznak majd a rendelkezésre álló 59 helyen. 

Lengyelországban a jobboldali pártok állnak nagy nyerésre, 
a baloldal számára az is nagy eredmény lenne, ha 4-5 képviselőt tudnának Brüsszelbe küldeni. Ezzel szemben a mostani erőviszonyok alapján Romániában a baloldali-liberális pártok szerezhetik a legtöbb képviselői helyet. Az RMDSZ a mostani becslések alapján két mandátumban reménykedhet. 
 
Az EP-választási kampány még előttünk van, ezért az Origo által bemutatott támogatottsági adatok még nagyot változhatnak. Azt sem lehet tudni, hogy milyen nemzetközi események határozzák majd meg az EU következő egy évét. Mint ahogy az sem tudható még, hogy a nagyobb és kisebb frakciók kiket javasolnak majd első embernek, illetve, hogy milyen reformjavaslatok kerülnek majd az asztalra. Izgalmas év előtt állunk.

Origo
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ