Cover
Belföld
Brüsszelnek a migránsok fontosabbak a kárpátaljai magyaroknál
2018-05-0914:09
Állandóan vitát kell folytatnunk Brüsszellel arról, hogy a migránsoknak milyen emberi jogait kell tiszteletben tartani, miközben itt van százötvenezer magyar Kárpátalján, akiknek alapvető emberi joguk, hogy a saját hazájukban biztonságban, a saját nyelvüket használva élhessenek - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A tárcavezető Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével egyeztetett, majd közös sajtótájékoztatójukon arról beszélt, úgy tűnik, Brüsszelnek a migránsok fontosabbak a kárpátaljai magyaroknál: "Brüsszel jelenleg azt a látszatot kelti, mintha számára a migránsok emberi jogai fontosabbak lennének, mint a Kárpátalján élő magyar embereknek a jogai, és én azt gondolom, hogy ez egy nagyon káros képzet, amit jó lenne, hogyha Brüsszelben felszámolnának. Tehát mi azt várjuk el Brüsszeltől, hogy a kárpátaljai magyarok valóban létező jogainak érdekében keményen lépjenek fel."

Szijjártó Péter kifejtette: Ukrajnában a magyar nemzeti közösséget sértő jogszabályokat illetően a helyzet tovább romlott az elmúlt napokban, ahelyett, hogy Ukrajna megfelelne a nemzetközi fórumok döntéseinek, elvárásainak, több olyan kezdeményezés, fejlemény történt, amelyek súlyosbítják a helyzetet. A külügyminiszter emlékeztetett: a Velencei Bizottság tavaly év végén hozott döntése ellenére a mai napig egy hivatalos konzultációt sem folytatott az ukrán kormány a KMKSZ-szel a közoktatási törvényről, amely 23 éves kor helyett csak 12 éves korig teszi lehetővé a teljes körű anyanyelvi oktatást.

Szijjártó Péter közölte: Ukrajna 2023-ig tolná ki a közoktatási törvény végrehajtási periódusát, azonban ez kevés, elvárjuk, hogy 2023-ig ne hajtsa végre a törvényt, és a 2023-ig tartó időszakban állapodjon meg a kisebbségekkel. Elvárjuk azt is, hogy a magániskolák kerüljenek ki a törvény hatálya alól - tette hozzá. Mint mondta, ezeknek az elvárásoknak Ukrajna könnyen megfelelhetne, és ha megteszi, Magyarország feloldja a NATO-ban érvényben tartott vétóját. Megjegyezte: aggodalommal tekintenek az állampolgársági törvényjavaslatra is, amely elvenné az ukrán állampolgárságot a kettős állampolgároktól.

Ez nemcsak magyar, hanem NATO-szempontból is aggályos, hiszen NATO-tagországok állampolgáraitól venné el az ukrán állam az ukrán állampolgárságot ezzel az törvénnyel. A külügyminiszter kitért rá: Magyarország folyamatosan keresi a párbeszéd lehetőségét, ezt bizonyítja, hogy a jövő héten az uniós külügyminiszterek találkozója alkalmával megbeszélést folytat az ukrán külügyminiszterrel, május 23-án pedig Budapestre érkezik Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkár. Brenzovics László hangsúlyozta: újabb és újabb olyan intézkedések, tervezetek készülnek, amelyek szűkítik a jogaikat, ellentétesek az ukrán alkotmánnyal és Ukrajna nemzetközi vállalásaival.

Márpedig ha egy ország az EU-ba és a NATO-ba igyekszik, nem hozhat olyan intézkedéseket, amelyek ellentétes az európai elvekkel - mutatott rá. Közölte: az összes európai kisebbségről szól ez az ügy, mert ha fel lehet számolni a magyar nyelvű oktatást Ukrajnában, akkor más országokban is meg lehet ilyet tenni. A KMKSZ vezetője elmondta: azt szeretnék elérni, hogy 2023-ra tolják ki a közoktatási törvény bevezetését, és addig megfelelő jogszabály jöjjön létre, amely nem áll ellentétben Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel és az alkotmánnyal. Kérdésre Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az európai parlamenti választásig hátralévő időben "bőven lesznek politikai és jogi csaták", és közben zajlik a következő uniós költségvetési keret vitája, amellyel kapcsolatban egyesek szubjektív mércéket akarnak létrehozni a szerződések alapján járó források tekintetében.

Úgy vélte, a migrációt illetően az Európai Bizottság megpróbálja nyárig lezárni vitát, pedig - mivel a migráció jelenleg a legsúlyosabb kihívás -, helyes lenne, ha az EP-választáson az európai emberek szabhatnának irányt ebben a kérdésben. Megjegyezte: az asztalon van a Sargentini-jelentés is, amely "minősített hazugságok gyűjteménye", és már lezárt kérdéseket is feszeget. Ugyancsak kérdésre a külügyminiszter kitért rá: a tárca szerkezetét illetően helyes, ha együtt marad a külgazdaság és a külpolitika, de lesz változás, néhány új portfólióval gazdagodik a minisztérium.

MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ