Cropped landscape
Külföld
Szijjártó Péter: Változatlanok a magyar külpolitika céljai
2018-05-0910:52
A következő négy évben is a magyar külpolitika célja, kötelessége és feladata Magyarország szuverenitásának és biztonságának megvédése, valamint Magyarország versenyképességének fenntartása és folyamatos javítása - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A tárcavezető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kari napját megnyitó előadásában kiemelte: ez nem lesz könnyű feladat, de eddig is sikerült jelentős eredményeket elérni.

Hangsúlyozta: a szuverenitás és a biztonság megvédése az elkövetkező időben is fontos cél, ennek megvalósítása továbbra is konfliktusokkal, jogi és politikai csatákkal fog járni. 

Szijjártó Péter úgy vélte, a külpolitika "felminősítését" jelentette, hogy nemcsak politikai, hanem gazdasági funkciókat is adtak neki, kimondták, hogy kötelessége felismerni és érvényesíteni a magyar gazdasági érdekeket.

A nemzetközi és Európa-tanulmányok kar ünnepségén a miniszter kifejtette: az EU soha ennyi történelmi kihívás előtt nem állt egyszerre, mint most, ilyen a migráció, a terrorfenyegetettség, a háború Ukrajnában, a Brexit és az energiabiztonság megteremtése. Nem baj, hogy vita van, de az baj, hogy ha valaki a mainstreamtől eltérő álláspontot képvisel, azt európaiatlannak bélyegzik - értékelt. Hozzátette: pedig a célban egyetértenek, Magyarországnak is az erős Európa az érdeke.

Megjegyezte: Magyarország szerint az erős unióhoz erős tagállamokra van szükség.  
Szijjártó Péter közölte: a migrációról folytatott vitában Magyarország álláspontja szerint a migráció nem alapvető emberi jog, de az igen, hogy mindenki a saját hazájában biztonságban és békében élhessen, és ezt kell garantálni mindenkinek. Magyarország szerint továbbá a szuverenitás egyik legfontosabb attribútuma a határvédelem képessége - mutatott rá.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy Magyarország szerint minden országnak joga van meghatározni, hogy a gazdasági és demográfiai kihívásaira milyen válaszokat fogalmaz meg, és nem fogadja el, hogy nyomást gyakoroljanak rá, hogy változtasson ezen az álláspontján.

A következő hétéves uniós költségvetést illetően a külügyminiszter hangsúlyozta: az uniós források a szerződések alapján járnak a közép-európai tagállamoknak, mert teljesítik az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiket, hiszen kinyitották a piacaikat, és ezzel sokat nyertek a nyugati tagállamok.

Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy Magyarország mindig a külpolitikája egyik fő céljaként határozta meg Ukrajna euroatlanti integrációjának támogatását, de tavaly az ukrán parlament elfogadta azt az oktatási törvényt, amelynek nyomán csak 12 éves korig tanulhatnak a diákok anyanyelvükön valamint elvennék az ukrán állampolgárságot a kettős állampolgároktól. Pedig Ukrajna kötelezettséget vállalt a NATO felé a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, és Magyarország ezért vétózza a NATO-Ukrajna miniszteri bizottsági ülések és a NATO-Ukrajna csúcs összehívását - közölte.

Kijelentette: Magyarország szeretne visszatérni a támogató politikájához, de ez kizárólag Ukrajnán múlik. Felháborító, hogy Ukrajna annak a hamis képnek a felfestésével próbálkozik, hogy Magyarország politikáját egy harmadik fél, Oroszország határozza meg, miközben Magyarországot csak a 150 ezer kárpátaljai magyar sorsa érdekli, és nincs orosz vetülete a Kárpátaljához fűződő politikájának - hangoztatta.

A külgazdaságról szólva elmondta: az elmúlt idő változásai alapvetően változtatták meg a külpolitika jellegét és feladatrendszerét is. Magyarországra ez rendkívül nyitott gazdaságú, geopolitikai szempontból érzékeny területen elhelyezkedő országként különösen igaz - vélekedett.

Úgy látja, fel kellett ismerni, hogy az ország méreténél és katonai erejénél fogva "tőlünk valószínűleg senki nem várja" a megoldást a nagy globális válságokra. Amikor 2014-ben úgy döntöttek, hogy a külgazdasági és külpolitikai kormányzati funkciókat egyesítik, az óriási vitákat váltott ki - emlékeztetett.

Szijjártó Péter kiemelte: e döntés eredményeként 2014 és 2017 között minden évben minden külgazdasági rekord megdőlt.
Mint mondta, a világgazdaságban az autóipar különösen jelentős, és ez adja a magyar gazdaság gerincoszlopát is. Sorsfordító időszak a jelenlegi, most kell elérni, hogy a magyar gazdaság zászlóshajója, az autóipar ugyanúgy szerepet szánjon Magyarországnak az innovatív időszakában is, és minél több új technológia kifejlesztése, használatba állítása itt történjen - magyarázta.

Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a mai az Európai Unió ünnepnapja is, ünnepeljük azt a közösséget, amelynek polgárai vagyunk. Május 9. egyúttal a második világháború lezárásának szimbolikus dátuma is, 1945. május 9. óta "Európa a béke kontinense", és nem szakította félbe kontinensméretű háború az azóta eltelt évtizedeket - mondta.

A rektor kitért rá: a nemzetközi és európai elkötelezettség, érdeklődés mindig része volt az NKE-jogelődök tevékenységének és az egyetem működésének. Ezért egyértelmű volt, hogy 2014-ben elhatározták: önálló karba szervezik az ezzel foglalkozó területet - közölte.
ECHO TV - Híradó/MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ