Cover
Belföld
Szijjártó Péter: Bővül a külügyi és külgazdasági tárca feladatköre
2018-05-1514:46
A Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatköre a nemzetközi energiatárgyalásokkal és a határon átnyúló fejlesztésekkel bővül, emellett az Információs Hivatal is a tárcához kerül - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén.
A tárcavezetői kinevezés előtti meghallgatáson Szijjártó Péter megerősítette, hogy a külügy és a külgazdaság továbbra is egy minisztériumot fog alkotni. A tárca - mint mondta - továbbra is ösztönözni kívánja a beruházásokat, hiszen Magyarországnak ma már nem csak a régiós versenytársakkal, hanem több ezer kilométerre levő államokkal kell megküzdenie a befektetőkért. Hangsúlyozta, hogy Magyarország növekedési pályája a külgazdasági folyamatokhoz kötődik és különösen érzékenyen érintik az utóbbi évek világgazdasági folyamatai. Ezek legfontosabb ágazata az autóipar, amely Magyarországon tavaly rekordösszegű, 8038 milliárd forint termelési értéket állított elő - tette hozzá.

Az elmúlt ciklus eredményei közül kiemelte, hogy a kivitel 2014 óta minden évben rekordot döntött és tavaly már a 100 milliárd eurót is meghaladta, 2014-től 2017-ig 294 beruházással 9,8 milliárd euró befektetés érkezett, az újra befektetett tőke pedig több mint 50 százalékos éves emelkedéssel tavaly meghaladta a 6 milliárd eurót. Jelenleg 132 projekt vár döntésre, vagyis ennyi beruházás kezdődhet meg hamarosan - közölte. Hangsúlyozta, hogy a befektetők már nem csupán az összeszerelői kapacitást keresik, hanem kutatási és fejlesztési helyszínként is tekintenek Magyarországra, így a beruházásösztönzés nem csak a munkahelyteremtést, hanem a technológia-intenzív fejlesztéseket és a kutatásokat is támogatja.

Szijjártó Péter a következő évek fontos gazdasági alakítójának nevezte a munkaerőpiacot és azt ígérte, hogy adókedvezményekkel segítik a munkavállalói mobilitást erősítő munkáltatói támogatásokat. Volner János jobbikos képviselő szerint a magyar külügy konfliktusokat épít, emiatt szerinte szövetségeseket vesztett a kormány a kárpátaljai magyarok ügyében. Kifogásolta továbbá, hogy nincs elegendő magyar árualap, a magyar ipari kapacitás erősítésre szorul, a külföldi befektetések helyett pedig vegyesvállalatok létrehozását szorgalmazta.

Molnár Gyula (MSZP) szerint a keleti nyitás gazdasági eredményei elhanyagolhatóak, politikai kára viszont jelentős, a Budapest-Belgrád vasútvonal haszna pedig kérdéses. Bősz Anett (Párbeszéd) megjegyezte, hogy a nemzetközi versenyképességi rangsorokon Magyarország nem ér el jó helyezést se világviszonylatban, se régiós szinten. Székely Sándor (DK) azt kérdezte Szijjártó Pétertől, hogy a kormány mit fog tenni a szorosabb EU-t és erősebb uniós vezetést szorgalmazó erők győzelme esetén.

Válaszában Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány kerüli a fölösleges konfliktusokat, de reagálnia kell az alaptalan vádaskodásokra és minden eszközzel megvédi a külhoni magyarokat. Magyarország a kárpátaljaiak védelmében sem maradt egyedül, hiszen három másik európai külügyminiszterrel közösen lépett föl - tette hozzá. Kulcskérdésnek nevezte a magyar árualap megteremtését, ennek érdekében pedig a belföldi kis- és közepes cégek külpiaci támogatását ígérte, de hozzátette, hogy az itt működő multinacionális cégek kivitele a magyar beszállítókat is gyarapítja.

A magyar vállalkozókat nem csak közvetlen támogatással, hanem a beszállítói hányaduk emelésével is lehet segíteni, a nemzetközi cégeket viszont nem rekesztheti ki egy 10 milliós ország - tette hozzá. Szijjártó Péter kijelentette, hogy tényként kell elfogadni a kínaiak európai térnyerését, de - mint mondta - nem mindegy, hogy a szükséges infrastruktúra hol épül föl. Magyarország érdeke, hogy tranzitország és logisztikai központ legyen - mondta. Megjegyezte továbbá, hogy a keleti nyitásban érintett országokba 2014 óta 15 százalékkal nőtt a kivitel, Oroszországban viszont 7 milliárd dollárnyi exportlehetőség veszett el a szankciók miatt. 

A miniszterjelölt az EU jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy erős Európát csak erős tagállamokkal lehet építeni. Hozzátette, hogy Magyarország a szakember-utánpótlást nem bevándorlással, hanem az oktatás korszerűsítésével, képzésekkel és vállalati támogatásokkal biztosítja. A miniszterjelöltet a gazdasági bizottság 4 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 10 szavazattal támogatta.


Szijjártó Péter: A határon túl élő magyarok képviselete továbbra is a külpolitika fontos feladata marad

A határon túl élő magyar nemzeti közösségek érdekképviselete továbbra is a magyar külpolitika egyik legfontosabb feladata marad, ahogyan eddig is az volt - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére jelölt miniszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén Budapesten kedden, kinevezése előtti meghallgatásán.

Szijjártó Péter azt mondta, a nemzeti egység megléte olyan erőforrás, amit nehéz lenne mással helyettesíteni. Úgy vélekedett, hogy kevés ügyben alakult ki pártokon átívelő nemzeti konszenzus az elmúlt években. Amelyekben mégis, azokat leginkább a nemzeti összetartozás bizottságának hatásköréhez lehetett kötni.

Minden nemzetközi nyomástól függetlenül kizárólag a magyar érdeket lesznek hajlandóak figyelembe venni. Az eddigiekhez hasonlóan ezután is használják majd a nemzetközi politikai eszköztár minden létező kellékét a magyar nemzeti közösségek megvédése érdekében, és továbbra is visszautasítják azon bántó és méltatlan vádakat, amelyek azt próbálják láttatni, hogy a magyar kormány határon túl élő magyarokat védő politikáját egy harmadik szereplő határozza meg - szögezte le Szijjártó Péter.

MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ