Cropped landscape
Külföld
Szijjártó Péter: Lengyelország és Magyarország erős Európát akar
2018-05-1714:59
Lengyelország és Magyarország erős Európát akar, olyat, amely képes megvédeni magát, saját határait, polgárainak biztonságát - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Jacek Czaputowiczcsal, a lengyel diplomácia vezetőjével tárgyalt.
A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten Szijjártó Péter elmondta: a magyar kormány kinevezését egy nappal megelőző látogatással a lengyel-magyar kapcsolatok súlyát akarta aláhúzni. Jacek Czaputowiczcsal két olyan ország képviselőiként találkozhattak, amely „véd- és dacszövetségben van”. Ebben az összefüggésben utalt a mindkét országot az utóbbi időben ért brüsszeli bírálatokra.

Mindkét ország képviselői erős Európát akarnak – folytatta, hozzáfűzve: "de az is világos, hogy az erős Európának erős tagállamokon és erős régiókon kell alapulnia". Éppen ezért az erős Lengyelországra és erős Magyarországra épülő Közép-Európa igenis Európa érdeke - fűzte hozzá. Czaputowicz szerint hasonló Európa-víziója van az egész visegrádi csoportnak is, versenyképes, nem protekcionista, a nemzeti parlamentekben gyökerező legitimációval rendelkező, demokratikus EU-t akarnak. 

A lengyel külügyminiszter hasonlónak nevezte a lengyel és a magyar álláspontot az EU fő kérdéseiben, köztük a 2020 utáni uniós keretköltségvetésre vonatkozóan. A két ország törekedni fog a kohéziós alap és a közös agrárpolitika folytatására, „látva emellett más uniós kérdéskörök fejlődésének fontosságát is”. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország kész-e megvétózni a 2021-2027-es uniós költségvetést, ha a források kifizetését jogállamiság normák betartásához kötik.

Leszögezte: míg a kohéziós források odaítélése minden hétéves költségvetési keret készítésekor a viták fókuszában állt, újdonságnak számít, hogy „egyesek a meglévő objektív feltételek mellé szubjektív jogállamisági kritériumokat is társítani kívánnak az EU-s források lehívásánál”. Magyarország ebben kísérletet lát „egy politikai zsarolási potenciál kiépítésére”, s „nagyon európaiatlan”, az európai értékekkel ellentétes kezdeményezésnek tartja ezt – húzta alá Szijjártó.

Rámutatott: az európai jogszabályok világosan beszélnek az uniós források lehívásának módjáról. „Ha ezen valaki változtatni akar, ennek egy világos jogi procedúrán kell keresztül menni” – jegyezte meg. „Nyugati barátaink úgy állítanák be a forrásokat, mintha ezek valami humanitárius segélyek lennének”, mintha „az ő jó fejségüknek köszönhetnénk, hogy ezeket megkaptuk” - jelentette ki. Aláhúzta: e források az uniós alapszerződések révén járnak. Felidézte: EU-csatlakozásakor Magyarország és Lengyelország megnyitotta piacait a nyugati vállalatok előtt, e piacokon nyugati vállalatok „óriási profitokra tettek szert”, Magyarország esetében „minden egyes érkező 1 eurónyi forrásból 70 eurócent visszamegy a nyugat-európai cégeknek”.

Czaputowicz hozzáfűzte: az uniós költségvetést egyhangúlag kell elfogadni, ha e kapcsán akadnának „igazságtalan, átláthatatlan vagy az alapszerződésekkel ellentétes szabályok” – mint amilyen szerinte a jogállamiságra vonatkozó - alig várható, hogy az ilyen költségvetés az összes tagállam jóváhagyását nyeri el. Az MTI-nek az európai uniós bővítésre vonatkozó kérdésére válaszolva Szijjártó Péter elmondta: a magyar álláspont az, hogy a nyugat-balkáni országok EU-integrációs folyamatát fel kellene gyorsítani.

Elégedetlenséget fejezte ki azzal, hogy az Európai Bizottság 2025-öt jelölte meg csatlakozásuk céldátumaként, és szorgalmazta: Montenegróval és Szerbiával még idén nyissanak meg minden tárgyalási fejezetet, ezzel a többi nyugat-balkáni ország csatlakozási folyamata is kaphatna lendületet. Rámutatott: a Nyugat-Balkánon történelmi feszültségek vannak, ezeket szerinte az európai és az euroatlanti integrációval lehetne a leginkább feloldani.

A nyugat-balkáni integráció geopolitikai jelentőségét kiemelte Czaputowicz is. "Ha nem lesz jelen abban a térségben az EU, jöhetnek más szereplők is, akik nem mindig az európai biztonságot részesítik előnyben" - jelentette ki. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság megjelölt egy csatlakozási időtávlatot, "akkor is, ha távoli". Leszögezte: Lengyelország „teljességgel támogatja a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozási törekvéseit”.

MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ