Cover
Kultúra
Pünkösd ünnepére készül a keresztény világ
2018-05-1909:42
A különvonattal utazó zarándokok pénteken érkeztek meg az erdélyi Csíksomlyóra. Pünkösdkor, húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztény egyházak. Ennek alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét vasárnap fél 11-kor – közölte az MTI. Pünkösd – húsvét és karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Pünkösd napján három fontos esemény történt: „a Szentlélek eljövetele – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője, az egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében. A Szentlélek kiáradásának történetét a Bibliában az Apostolok cselekedetei rögzíti. Az első pünkösdkor született meg az egyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdikirály-választás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát.

Jellegzetes szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal díszítve királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot szórva házról házra járnak köszönteni. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike.
A zarándokvonattal Erdélybe utazó ünneplők pénteken érkeztek meg.

Magyar Idők
Original
hirdetés
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ