Cropped landscape
Életmód
Kevesebb hússal az egészségesebb életért
2018-05-2420:58
A világ nagyot fordult az elmúlt évtizedekben. Nemcsak a számítógépek és a mobiltelefonok lettek egyre kisebbek - miközben egyre többet tudnak -, az asztalunkra kerülő ételek is nagymértékben átalakultak. Már ha asztalra kerül az étel, és nem az utcán vagy autóban ülve fogyasztjuk el.
A fogyasztói társadalom és az ipari állattenyésztés megjelenésével a hús a mindennapi életünk részéve vált.

De ez valóban jó nekünk vagy más érdekeit szolgálja?
A húsiparban hatalmas pénzek mozognak. A nagyüzemi állattartás célja, hogy minél kevesebb pénzből, minél több húst állítson elő, bármi áron. A mennyiség a minőség előtt áll. Mindemellett egyre nagyobb mennyiségre van szükség, hiszen egyre több ember él a földön.

Többek között ennek a ténynek is köszönhető, hogy a hús ára átlagosan 9 százalékkal nőtt világszinten 2017-ben 2016-hoz képest. De a gyógyszeripar is jól jár. Az állatokat hormonokkal és antibiotikumokkal kezelik, például a világ antibiotikum-készletének 50%-át az állatokkal etetik meg. Magyarországon az állattenyésztésben felhasznált takarmányszója 95%-át génmódosított, importált szója teszi ki, ezt adják az állatoknak. A szupermarketek polcain található olcsó hús, nem hiába annyira olcsó, miközben a szabad tartású, kiegyensúlyozott táplálkozású állatok tenyésztése visszaszorulóban van.

Most jöhetnének az érvek, hogy ne egyél (annyi) húst, mert kizsákmányolod az állatokat, tönkreteszed a bolygót, és még az éhező emberek alultápláltságához is hozzájárulsz. Mindamellett, hogy ez mind igaz, ezek az embertől túlságosan is távol álló dolgok ahhoz, hogy valakit rávegyenek arra, hogy az asztalon előtte heverő omlós, szaftos steakre nemet mondjon.

Nem is kell, de, ha már húst eszel, akkor az legalább legyen minőségi. Egyél kevesebbet, de jobbat. Támogasd a helyi termelőt! Szerezd be tőle a húst a helyi piacról. Vele még szóba is elegyedhetsz, így bármiről megkérdezheted és biztos lehetsz benne, hogy minőségi termék kerül az asztalodra.

Már nem divat a mértéktartás, de mégis érdemes ilyen elvekhez visszanyúlni, ha evésről van szó.

A túlzott húsfogyasztás nagymértékben hozzájárul az elhízáshoz és a túlsúlyhoz, ami csökkentheti a nemzőképességet és növeli a meddőség kockázatát. Világszinten a túlsúlyos emberek száma 23-ról 39 százalékra nőtt, azaz közel 2 milliárd ember érintett.

Magyarországon a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada, és minden negyedik gyerek túlsúlyos vagy elhízott. Ráadásul a helytelen étkezéshez köthető halálozások száma világszinten 10 millióra rúgott 2016-ban, ameddig a dohányzást „csak” 7 millió ember haláláért lehetett felelőssé tenni. A szakemberek szerint sem érdemes heti 2-3 alkalommal gyakrabban húst enni, hiszen a túlzott húsfogyasztás és a nem megfelelő étrend következményei között szerepel például a túl magas koleszterinszint, a 2-es típusú cukorbetegséget, a köszvény, a szív és érrendszeri betegségeket, a csontritkulást és egyes daganatos betegségeket.

Elképzelhetetlennek tűnik, de régen megszokott volt. Sokak számára elképzelhetetlennek tűnik, hogy ne egyenek húst, pedig ez a gondolat nem valami új keletű libsi divathullám. A húsmentes étkezés ötlete már több ezer éve létezik. Az első étkezési szabályokat, diétákat a vallásos előírások tartalmazták.

Gondoljunk csak az egyik legnagyobb keresztény ünnepre a húsvétra, aminek már a neve is árulkodó. A nagyböjt időszaka alatt tilos a húsevés.

A judaizmus bizonyos állatok fogyasztását tiltja, többek között a sertését, de például a Purim, a sorsvetés ünnepe előtt és a zsidó gyásznapok alatt semmilyen állatot nem fogyasztanak, húsmentesen étkeznek.

A muszlimok számára is tilos a sertés húsa vagy bármely része, a vaddisznó, a vér, az elhullott állatok húsa, pogány istenségnek áldozott vagy pogány istenség nevében leölt állatok húsa. A nagyböjt a Ramadán alatt veszi kezdetét.

A buddhisták és a hinduk pedig egyáltalán nem esznek húst, vegetáriánus életmódot folytatnak. De már az ókori Egyiptomban is voltak olyanok, akik nem ettek húst. Időszámításunk előtt 3-4 ezer évvel ezelőtt az ókori Egyiptom papjai vegetáriánusok voltak.

Európában a 18. században kezdett el terjedni a vegetarianuzmus, de csak a 19. században vált szervezetté, akkoriban sorra jelentek meg a vegetáriánus társaságok. Itthon 1883-ban alakult meg a Magyarországi Vegetárius Egyesület (később Magyar Vegetárius Egyesület).

A magyar étkezési kultúrának alapvető eleme a húsfogyasztás. A híres gulyásleves, a csülkös pacal, a körömpörkölt, a véres és májas hurka, a csirkepaprikás és a töltött káposzta elkészítéséhez is hús szükséges. Magyarországon a baromfihús és a sertéshús teszi ki a húsfogyasztás nagy részét, 44-44 százalékban. A hús mellett rengeteg tejterméket fogyasztunk. Ameddig világszinten átlagosan egy ember évente 43 kg húst és 90 kg tejterméket eszik, addig egy európai 85 kg húst és 260 kg tejterméket fogyaszt el egy év alatt.

Pedig állati eredetű termékek nélkül is lehet változatosan étkezni, úgy, hogy még közbe tényleg jó íze is van annak, amit eszünk. Ma már senki számára sem lehet kifogás az, hogy nem elég jó és széles a kínálat ahhoz, hogy hetente egy-egy napot hús nélkül töltsön el.

De ha egy jót szeretnél ebédelni vagy vacsorázni, akkor ugorj be a Napfényes Étterembe. Szerencsére Budapesten már számtalan vegetáriánus/vegán éttermet találunk.
 
Hetente legalább egy húsmentes nappal sokat tehetsz az egészségedért és a környezetedért.
Ne hárítsd másra a felelősséget, tedd meg te az első lépést! Egy 2009-es felmérés szerint egy évben egy ember számára 10 állatot vágnak le. Azaz idén legalább 76 milliárd állatot fognak lemészárolni. Ha úgy döntesz, hogy egy héten legalább egy nap lemondasz a húsról – mindegy hogy vallási, egészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi vagy pénzügyi szempontból - egy évben 15 állat életét mentheted meg. Tarts velünk és a jövő héten iktass be te is egy húsmentes napot!

888.hu
Original
hirdetés
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ