Cover
Külföld
Jobboldaliakat börtönözne be Soros György elitkommandója
2018-06-0106:21
Kettős mércén alapuló igazságszolgáltatást hívtak életre a Soros Györgyhöz köthető szervezetek segítségével Európa több országában is. A korrupcióellenes ügyészség Macedóniában és Romániában is szabadon dönthet még vagyonelkobzásról is, nyomozásukhoz akár engedély nélkül is használhatnak titkosszolgálati eszközöket: bárkit lehallgathatnak, követhetnek és következmény nélkül zárolhatnak már a gyanúsítás alatt is bankszámlákat.
Magyarországon is szorgalmazzák a korrupcióellenes ügyészség felállítását, amit Romániában és Macedóniá­ban is külső tanácsadók bevonásával hoztak létre. A különleges jogkörökkel felruházott hatóságok eddigi tevékenysége egyértelmű elfogultságra utal, egyfajta politikai fegyverként alkalmazzák a Soros György által is támogatott nyílt társadalom ellenzőivel szemben.
Macedóniában a Különleges Főügyészi Hivatal (SJO) vádemelése nyomán a napokban első fokon két év börtönre ítélték korrupciós ügyek miatt a korábbi jobboldali miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit.
A háttérben azonban az a kép rajzolódik ki, hogy egy, a tömeges migrációt ellenző kormányfőt a Soros György hálózatához tartozó „civil körök” keltette politikai káoszban megbuktatnak, majd az EU, illetve a korábbi Obama-adminisztráció közbenjárására, nemzetközi nyomásra felállított speciális ügyészi szervezet „segítségével” jogilag is ellehetetlenítenek.

Az SJO munkájának eredményeképpen érdekes módon – bár minden párt politikusai ellen folytattak nyomozást a lehallgatási ügy kapcsán – szinte kizárólag a VMRO–DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja) politikusait ítélték el eddig, és a baloldali politikusok, köztük a jelenlegi miniszterelnök, Zoran Zaev ügyei­ben vagy eljárásmegszüntető végzések, vagy felmentő ítéletek születtek.

Az ügy politikai megítélése szempontjából nem elhanyagolható, hogy a nemzetközi migráció kezelését illetően Gruevszki és Soros álláspontja nagyon távoli volt egymástól: a jobboldali macedón miniszterelnök kormánya által 2015-ben a macedón–görög határra felépített kerítésnek a nyugat-balkáni migráció féken tartását illetően jelentős szerepe volt és van, de a Gruevszki-kabinet 2015-től aktívan fellépett az Open Society Foundation (OSF), illetve a hozzá köthető „civil szervezetek” helyi tevékenysége ellen is.
Bár az országban a szervezet már a 90-es évek óta jelen van, az OSF macedóniai tevékenysége 2012-ben kezdett igazán látványossá válni, amikor a Hillary Clinton vezette ­State Department nemzetközi fejlesztési ügynöksége, a USAID az OSF szkopjei irodáját bízta meg 2,5 millió dollár – az összeg nem sokkal később 4,8 mil­lióra emelkedett – kezelésével: a teljes összeget macedóniai „demokráciaépítésre” kellett költeni.

A program koordinálásában négy helyi, eredetileg is az OSF-hez ­köthető „civil szervezet” vett részt. Az OSF egyre fokozódó tevékenysége ellen jött létre 2017-ben Szkopjéban a Stop Operation Soros (SOS) nevű kezdeményezés, amely azt állította, hogy „külföldi nagykövetségek és olyan külföldi kormányzati szervezetek, mint ­például az USAID, a Soros által támogatott csoportokkal együttműködve beavatkoztak a macedóniai belpolitikai folyamatokba”.

Az OSF projektje politikai szempontból végül azonban „sikeresnek” bizonyult, hiszen bár Gruevszki és a ­VMRO–­DPMNE a 2006 óta tartott valamennyi parlamenti választást megnyerte, a többek között a nyílt társadalom hálózatához tartozó szervezetek keltette „tüntetéshullám” és a nemzetközi nyomás hatására a párt végül mégis kikerült a hatalomból.
A macedón mellett a romániai példa is komoly érv a speciális ügyészség hazai felállítása ellen. Budapest adott otthont annak a konferenciának, amit a nemzetközi korrupcióellenesség jegyé­ben hirdettek meg.

Az évente több tízmillió forint Soros-pénzzel kitömött Trans­parency International (TI) Hungary által a múlt év végén szervezett, Hatékony küzdelem a korrupció ellen – jó gyakorlatok az Európai Unióban című rendezvényen a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezető főügyésze is felszólalt. Szerinte Románia példája azt igazolja, hogy meggyőző eredményeket tudnak felmutatni a csalás, a pénzügyi visszaélések és a korrupció elleni küzdelemben.

Laura ­Codruta Kövesi előadásában kiemelte, hogy a civil szervezetek és a polgárok tiltakozásának hatására a kormány kénytelen volt a DNA hatáskörét szűkítő szabályokat visszavonni, az ­NGO-k tehát hatékonyan működnek Romániában. Arról azonban nem tett említést, hogy a DNA visszaélt hatalmával, és túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor vizsgálatot indított a büntető törvénykönyvet és perrendtartást módosító, január végi sürgősségi kormányrendelet ügyében – ezt a román alkotmánybíróság állapította meg 2017 márciusában.
A DNA az igazságszolgáltatás új eleme, saját költségvetéssel bíró szervezet. Az ügyészek a DNA-tól kapnak fizetést, csak a főügyésznek tartoznak elszámolással. Munkatársaik között pénzügyi szakemberek is vannak, akik titkos lehallgatásokat, bankszámla-felügyeletet is végezhetnek.
Elérték azt is, hogy a mások által birtokolt javakat is elkobozhatják. A román titkos­szolgálat, az SRI egyik egykori vezető tisztje, Daniel Dragomir is hasonló­képpen vélekedik: szerinte a DNA egy Romániában működő párhuzamos állam megerősítésén fáradozik, amely Soros György milliárdos érdekeit képviseli.
Úgy véli: a szervezet nem az USA kormányától, hanem tulajdonképpen a Soros Györgyhöz köthető hálózattól kap témákat és utasításokat, amelyeket a világ számos országában alkalmazniuk kell, és ami a sorozatos ügyészi túlkapásoknak és a titkosszolgálatokkal történő összefonódásának köszönhetően a politikai boszorkányüldözés eszköze lett. Magyarországon a Jobbik tűzte zászlajára a szervezet felállítását, a romániai „jó példára” hivatkozva.

Magyar Idők
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ