Cover
Külföld
Emmanuel Macron harcot hirdetett az álhírek ellen
2018-06-0915:14
Újabb fronton indított háborút Emmanuel Macron: Franciaország legfiatalabb elnöke ezúttal a „fake news” terjedése, tehát az online álhírek és lejáratókampányok ellen kezdett törvénykezésbe.
Macron idén januárban jelentette be a médiaszabályozás potenciális reformját, a francia nemzetgyűlés pedig – ahol az elnök pártja, a Köztársaság Lendületben abszolút többséget élvez – már csütörtökön vitát indított a törvényjavaslatról.

Indokolt a sietség: az álhírek a 2017-es francia elnökválasztási kampány során is fejtörést okoztak, ugyanis napokkal a voksolás előtt a legnagyobb közösségi oldalakon vezető hírek szóltak Macron offshore számláiról a Bahamákon. Mivel a korábbi elnökesélyes, Francois Fillon egy hirtelen kirobbant korrupciós ügybe bukott bele, sokáig az sem volt biztos, hogy a centrista Macron túléli a botrányt. Ellenfele, Marine Le Pen is belekapaszkodott az offshore vádakba, és televíziós vitájukon több utalást tett egy potenciális karibi számlára.

Bár az offshore ügyletek léte sosem nyert bizonyítást, Macron hivatalosan a közelmúlt választásait – főként az amerikait és a nagy-britanniait – befolyásolni próbáló orosz propagandával indokolja a reform szükségességét. Emlékezetes, hogy tavaly májusban, Vlagyimir Putyin franciaországi látogatása alkalmával az államfő élesen bírálta az orosz érdekeltségbe tartozó Sputnik és RT csatornákat, mondván, hogy azok Moszkva csápjaiként a hamis információk terjesztésében érdekeltek.

Francia források szerint bár a Köztársaság Lendületben egy emberként támogatja a „fake news” elleni háborút, a kezdeményezés meglehetősen népszerűtlen az ellenzék, a politikai szakértők és – nem mellesleg – a francia újságírók körei­ben. Párizs ugyanis már 1881 óta szabályozza az álhírek terjedését, így többek szerint a sajtószabadságot és a Macron nevével fémjelzett liberális demokráciát veszélyezteti az információ szűrése, amely az említett szabályozás miatt akár feleslegesnek is tekinthető.

A javaslat pedig tartalmaz pár fontos újítást: a szélsőséges és orosz érdekeltségű online tartalmak tilalma a választásokat megelőző három hónapban lenne érvényben, és minden esetben egy bírói testület döntene 48 órán belül a szóban forgó bejegyzések „jogszerűségéről”. Utóbbi gyakorlati kérdéseket is felvet, hiszen a bejegyzések eltávolítása az esetek többségében óvatosságot és betonbiztos döntéshozatalt igényel.
– Hogyan lehetne 48 órán belül bizonyítani, hogy valakinek számlája van a Bahamákon? – idézte a The New York Times a szocialista Hervé Saulignac-ot, aki szerint amennyiben a beharangozott jogszabály egyszer rossz kezekbe kerül, annak beláthatatlan következményei lehetnek.

Magyar Idők
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ