Cropped landscape
Krónika
Portik több mint két évtizede a markában tarthatja Gyárfás Tamást
2018-06-1010:07
Fenyő János, Gyilkosság, Portik Tamás
A PestiSrácok.hu megszerezte a Fenyő-gyilkosság nyomozati iratait és cikksorozatot indít annak érdekében, hogy feltáruljanak a magyar kriminalisztika legrejtélyesebb gyilkosságának még homályban lévő részletei, illetve lehulljon a lepel a rendszerváltás utáni Magyarország legsötétebb korszakáról. Elsőként arra kerestük a választ, miért terelődött tévútra a nyomozás már rögtön az emberölés utáni hetekben, és miként nyújtott segítséget a merénylőknek egy volt gyilkossági főnyomozó, valamint a felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamás, akit egy szigorúan védett tanú szerint Portik már 1994 óta a markában tart.
0 emmi csaladokeve statikbanner nov 970x90
hirdetés
A PestiSrácok.hu megszerezte a Fenyő-gyilkosság alapügyének nyomozati iratait és cikksorozatot indít az 1998. február 11-én történt merényletről. A portál a dokumentumok segítségével rekonstruálja a támadás részleteit, megszólaltatnak ismert közéleti embereket, ismertetik a bűnözők és a védett tanúk vallomásait, soha nem látott fotókkal, dokumentumokkal illusztrálva a cikkeket. Arra is rámutatnak, hogy a rendőrök húsz év alatt milyen tévutakon jutottak el végül a lehetséges megoldásig, miszerint Fenyőt legnagyobb üzleti ellenfele, Gyárfás Tamás ölette meg Portik Tamás segítségével, aki egy szlovák férfit, Jozef Rohácot és bandáját bízta meg a bérgyilkossággal. Azt azonban mindenképp fontos hangsúlyozni, hogy az úszószövetség korábbi elnöke felháborodott a gyanúsításon, mivel azt állítja, semmi köze Fenyő János halálához, sem pedig más bűncselekményhez. 

Közismert személyek a tanúk között 

A Fenyő-gyilkosságról az eltelt húsz év alatt már sok mindent megírtak, azonban az ügyben keletkezett nyomozati iratok sok olyan, eddig ismeretlen részletet is tartalmaznak, amelyek alkalmasak e kiemelt súlyú gyilkosság plasztikusabb rekonstruálására, valamint a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsötétebb korszakának bemutatására. A Fenyő-ügy iratai ugyanis nemcsak egy gyilkosság bizonyítékai, hanem kordokumentumok, hiszen ismert, közéleti szereplők vallomásai is megtalálhatók benne, akik a kilencvenes évek zavaros környezetében mind érdekeltek voltak a káosz fennmaradásában. Az azóta elhunyt Horn Gyula miniszterelnök éppen a Fenyő-gyilkosság után fakadt ki a Parlamentben, az azóta szállóigévé vált mondatával: “Ami ma van, az nem közbiztonság”! A megalázó kritikát Kuncze Gábor belügyminiszternek címezte, akit egyébként szintén meghallgattak tanúként az ügyben.

Fenyőt vesztére megfogta a piros lámpa

De ne szaladjunk előre, kezdjük az elején. Röviden idézzük fel, mi történt 1998. február 11-én, délután fél hat után: Fenyő János ismert médiavállalkozó a II. kerületi Vico-székházból fodrászához majd vacsorázni igyekezett. Útközben felhívta T. Éva nevezetű barátnője, és vele beszélgetett telefonon. Amikor 600 SEL Mercedesével a Margit utca 4. szám alá ért, ahol kocsiját a piros lámpa megállította, a várakozó autója mögött három-négy kocsival szintén várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, majd az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra, a kocsiján keresztül.

Esélyt sem adtak a médiacézárnak

A lövedékekből négy az áldozat fejét találta el, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. Ezzel egy időben a Mitsubishi megfordult a Margit utcában és az ellenkező irányba, nagy sebességgel elhajtott, míg az elkövető a tett helyszínén, a Margit utca 4 szám alatt parkoló Daewoo autó alá bedobta fegyverét, majd gyalogosan a Moszkva tér felé elmenekült. A tettes menekülés közben a Margit körút 11. szám alatti kapualjban eldobta bőrkesztyűjét, sötét kabátját, világos színű kötött sapkáját, majd tovább sietett a Moszkva tér irányába. A szemtanúk és a nyomkövető kutya jelzése alapján a rendőrök megállapították, hogy az akkor még ismeretlen elkövető a Rómer Flóris utcán keresztül a Budai László utcáig haladt, majd onnan visszatért a Margit körút 25. szám elé, ahol feltételezhetően kocsiba szállt. Eközben a Mitsubishi a Margit utcán kifordult a várakozó sorból, majd az ellenkező irányba, nagy sebességgel elhajtott. Az autót csak egy hónappal később, 1998. március 19-én találták meg.

Figyelőember jelezhetett a gyilkosoknak 

Labanc Ferenc, mint a BRFK akcióosztályának vezetője, egységével az elsők között ért a helyszínre, miután a központi ügyelettől jelzést kaptak: valakit lelőttek a Margit utcánál. A ma már nyugdíjas, jelenleg büntetőeljárás alatt álló rendőrt 2005-ben tanúként hallgatták ki, mivel a nyomozók olyan információk birtokába jutottak, hogy Labanc többet tudhat az ügyről annál, amit eddig elmondott. Labanc kihallgatóinak megemlítette, hogy az adatgyűjtés során megállapították, a gyilkosok a kocsisor mögött nem láttak rá Fenyő autójára, ezért kellett lennie egy figyelőembernek, aki jelzett az elkövetőknek. Labanc Ferenc hozzátette: a Margit utca „eshetőleges helyszíne lehetett a bűncselekménynek”, ami arra alapozott, hogy nem lehetett előre kiszámolni, hogy a piros lámpa jelzése megállítja Fenyő kocsiját. Labanc szerint minimum tíz fő vett részt a cselekmény elkövetésében és szervezésében, amely nagyságrendileg 100 millió forintba kerülhetett.

A megbízás nem az alvilágból érkezett

Labanc emellett úgy gondolta, minimum kettő, „de inkább több áttételen érkezett a végrehajtókhoz a megbízás, hogy a megbízó személye minél inkább rejtve maradjon”. Az ex-zsaru szerint a nagy összeg miatt Fenyő ellenségei közül mindössze két fő jöhet szóba, akik megrendelhették a mészárlást, de többszöri felszólításra sem volt hajlandó neveket mondani. Ügyészi közbevetésre mondta csak el, hogy Fenyőt „több ember nem szerette, így például Gyárfás, Friderikusz ( a showman saját állítása szerint barátja volt Fenyőnek – PS), Princz és Juszt sem”. Később kiemelte, szerinte a médiacézár megölésében az „alvilágnak csak végrehajtói szerepe lehetett”, mert „Fenyő János személyének, illetve a közéletben betöltött szerepének az alvilágban nincs jelentősége”.

Több szervezetet is megjárt a nyomozás  

Visszatérve a gyilkosság elkövetéséhez, a Fenyő-ügyben néhány napig a Doszpot Péter vezette BRFK Életvédelmi Alosztálya járt el, majd a leszámolás megjárta a két éve elhunyt Kiss Ernő fémjelezte KBI-t, 1998 nyarán pedig az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán belül működő döglött ügyek osztályának szabták feladatul, hogy kerítsék kézre az elkövetőket. Az már az emberölés másnapján sem volt kérdés, hogy profi bérgyilkosság történt. Mivel a gyilkosság helyszínén egy albán gengszter, Salihi Mead is felbukkant, a rendőrség azt feltételezte, hogy a merénylet végrehajtását albánok követték el.

Autótoljanak nézték a merénylőket

A szemtanúk egy 175 cm magas, erős testalkatú, kerek arcú férfiról beszéltek, ám az első gyanúsított a személyleírásra nem illő albán Acifi Nijazi lett. Nijazit egy autótolvaj-páros egyik tagja azonosította, akire azonban nemcsak ezért terelődött a gyanú. Török Tamás vallomásában elmondta, hogy kocsifeltörés céljából jelentek meg a gyilkosság délutánján a Vico-székház környékén, majd feltűnt nekik, hogy ott várakozik egy fehér színű Mitsubishiben három, számukra is gyanús férfi, akikről azt feltételezték, hogy autólopáshoz mérik fel a terepet.

Nijaz hazament 

Mivel nem akartak összeütközést a konkurenciával, elhajtottak a helyszínről. A gyilkosság után viszont társával azonnal arra gondoltak, hogy az általuk látott személyeknek közük lehet a merénylethez. Török ezért másnap telefonon elérte a nyomozás akkori vezetőjét, Doszpot Pétert és elmondta neki a kocsi típusát és a rendszámát is, ám nagyon felbosszantotta, hogy a rendőrség mégsem találta meg az autót. Éppen ezért hetekkel később tárcsázta a Vico számát és álnéven egy ottani vezetőnek is elmondta a látottakat. A férfi később azonosította Acifi Nijazit, aki szerinte a Mitsubishi hátsó ülésén ült. Az albán gengszter 1998. augusztus 15-én átlépte a határt Röszkénél, és a magyar rendőrség őrizetbe vette. Nijazit végül az év októberében engedték ki, miután a szakértők nem tudták bizonyítani, hogy részt vett a gyilkosságban, bár a bűnösségét sem zárták ki. Fél évre rá újra kihallgatták, és az ügyvédje szerint még egy poligráfos hazugságvizsgáló tesztet is “gondolkodás nélkül” vállalt. Az ORFK 1999 augusztusában szüntette meg a nyomozást Nijazi ellen, bizonyítottság hiányában.

Az első fiaskó

Ez volt a rendőrség első nagyobb hibája az ügyben, ami csak részben köszönhető a téves felismerésnek. A 2011-ben újraindított nyomozásban meghallgatott egyik védett tanú ugyanis arról tájékoztatta a rendőröket, hogy Nijazit Portik Tamás fentebb említett katonája, Salihi Mead (albán Misi) is gyanúba keverte, hogy ezzel is az albán szálat igazolja és elterelje a figyelmet a szlovák bérgyilkosról. A szigorúan védett tanú elmondta, Portik és Gyárfás egy befuccsolt médiaüzlet miatt akarta megöletni Fenyőt (erről bővebben itt olvashat, a Pesti Srácok egy későbbi cikkében pedig részletesen elemzi az üzleti konfliktust).

Gyilkossági főzsaru segíthette Portikékat 

A volt bizalmas hangsúlyozta, hogy Portik másik, magyar katonája azon nevetett, hogy a rendőrség milyen rossz nyomon jár, hiszen

"albán Misi pont azért volt a helyszínen az elkövetéskor, hogy annak a vamzernak, aki jelent a rendőrségnek, pontos adatokkal tudjon szolgálni az elkövetés módjáról, a helyszínről”
– mondta a tanú, hangsúlyozva, hogy Portikéknál bevált módszer volt a rendőrség félrevezetése, amivel évekre el tudták terelni a nyomozást a helyes irányból.  Hozzátette: ebben segítségükre volt egy egykori gyilkossági főrendőr is, aki kapcsolatai révén folyamatosan tájékoztatta Portikékat az eljárás aktuális állásáról, sőt, az energolos emberei hencegtek azzal is, hogy az akkor már nyugdíjas rendőr segítségével a besúgók bemondták Mead ellenfelének nevét, aki nem volt más, mint Acifi Nijazi.  A védett tanú szerint a volt főzsaru azt mondta nekik,

"jól működött a stratégia, és ebben nagy segítségükre volt a Gyárfás, akinek Nap TV-je szinte elsőként tudósított ennek az embernek az elfogásáról, gyanúsításáról. Hetekig vagy hónapokig szóltak erről a hírek. Emiatt a gyilkosságban nyomozók, ha nem is voltak irányítva, de olyan nyomon indultak el, ami elterelte a gyanút a tényleges elkövetőkről és a megbízókról”.

„Nem ott és nem akkor akarták megölni”

A védett tanú információkkal rendelkezett arról is, hogy Fenyőt a Portik által megszabott határidő utolsó napján likvidálták, ugyanis Portik Tamás a gyilkosságoknál és robbantásoknál határidőt szabott katonáinak, meddig kell végrehajtaniuk a bűncselekményt. Fenyőt eredetileg „nem ott és nem akkor akarták megölni”, hanem két nappal korábban, a háza előtt. Azonban abban az időpontban nem ment haza, illetve nem volt egyedül, ezért döntött Rohác úgy, hogy a Margit utcánál lövi le a médiacézárt – állította az Energol-vezér kiugrott embere, hozzáfűzve, hogy Fenyő János aznapi programját a szeretőjétől tudták meg, miszerint fodrászhoz, majd vacsorázni megy és feltehetően egyedül lesz a kocsiban. A tanú megemlítette azt is, hogy Rohácéknál bevett szokás volt, hogy dupla öltözékben öltek, majd a felső ruházatot a merénylet után eldobják és így egy fel nem ismerhető öltözékben tudnak tovább menekülni.

Több mint húsz éve az alvilág markában? 

A tanú a Gyárfás-Portik viszonnyal kapcsolatban egyébként megjegyezte, hogy azért sem volt meglepő a kettejük közötti együttműködés az emberölés után, mivel a két üzletember 1993-1994 óta ismerte egymást és a kapcsolatuk azóta „gyümölcsöző” volt. Valamivel szerintem sakkban tartotta a Gyárfást Portik, mivel Gyárfás akkor már nagy ember volt, Portik meg egy feltörekvő bűnöző – emelte ki a szigorúan védett tanú, aki azt is elmondta, hogy az Energol-vezér sok embert zsarolt és ha „valaki neki nagyon kellett, akkor ő addig ment, amíg meg nem tudta fogni”. A tanú utalt is egy, a kilencvenes évek elején-közepén közösen elkövetett bűncselekményükre, de erről majd később. Folytatjuk… ígéri a Pesti Srácok. 

PestiSrácok.hu
Strabag 970x90 banner 181108
hirdetés
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ