Cropped landscape
Külföld
Trump nem támogatja a G7-csúcs zárónyilatkozatát
2018-06-1010:56
donald trump, Justin Trudeau, G7
Donald Trump amerikai elnök visszavonta a G7-csúcs résztvevőinek közös zárónyilatkozatának támogatását, amit Justin Trudeau kanadai kormányfő "hamis állításaival" indokolt. 
A keddi amerikai – észak-koreai csúcs miatt Szingapúrba tartó Trump a Twitteren jelentette ki, hogy Trudeau „hamis állításokat” közölt a csúcsot követő sajtótájékoztatóján.

A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy „sértőnek találja” az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. „A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni” – fogalmazott.

Trump azonban nehezményezte, hogy – szavai szerint – míg a csúcson Trudeau „nyájas és szelíd”, a sajtótájékoztatóján „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt.

Az amerikai elnök állítása szerint Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig „az amerikai piacot ellepő” kanadai gépjárművek ellen fontolgat tarifákat.

A kanadai kormányfői hivatal a Twitteren reagált az amerikai államfő megnyilvánulására. Közölte: Trudeau nem mondott semmi olyat a sajtótájékoztatón, amit a csúcs alatt nem közölt egyaránt négyszemközt és nyilvánosan Trumppal.

Trudeau sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közölte az amerikai elnökkel, július 1-től életbe léptetik megtorló tarifáikat az Egyesült Államokkal szemben. Hozzátette: Trump erre azt mondta, hogy szerinte az hiba lenne.

A személyeskedésig fajult diplomáciai vitát követően az EU-s országok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz.

Az amerikai államfő megnyilvánulását két magas rangú demokrata politikus is bírálattal illette. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője a Twitteren azt írta: „Putyin diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját, vagy AMERIKA diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját hajtjuk most végre? Az utóbbi napok után nehéz megmondani”.

Nancy Pelosi, a képviselőházi frakció vezetője hasonlóan a Twitteren bírálta Trumpot. A kínai ZTE elektronikai vállalatra utalva kijelentette: „A hét azzal indult, hogy az elnök az Egyesült Államokra nemzetbiztonsági tényezőt jelentő kínai céget erősített meg. Azzal zárult, hogy az elnök védelmébe vette Oroszországot és elidegenítette szövetségeseinket a G7-csúcson”.

Washington áprilisban tiltotta meg amerikai vállalatoknak, hogy alkatrészeket szállítsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a kínai távközlési konszernnek, mert az nem teljesítette az Irán és Észak-Korea ellen elrendelt szankciók megsértése miatt még 2017 márciusában kötött megállapodás egyes feltételeit.

A hét évre szóló tilalom, amelynek elrendelése után pár nappal már alapvető tevékenységeinek beszüntetésére kényszerült a ZTE, veszélybe sodorta a vállalat fennmaradását. Az Egyesült Államok csütörtökön mégis megállapodott a ZTE Corp. kínai mobil távközlési konszernnel az amerikai alkatrészek beszerzését tiltó rendelkezés visszavonásának feltételeiről.

Trump a G7-en pedig azt javasolta, hogy Oroszországnak is részt kellene vennie a csúcstalálkozón, amit az európai tagok elutasítottak.

A G7-csoportnak az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán a tagja, a csoportban az Európai Unió is képviselteti magát. A csoport Oroszországgal kibővítve egy ideig G8 formátumban is ülésezett, de Oroszországot 2014 óta, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra.

A DEMOKRÁCIA ÉS MÁS ORSZÁGOK BEFOLYÁSA ELLENI VÉDELEMRŐL HATÁROZTAK A VEZETŐK KÖZÖS ZÁRÓNYILATKOZATUKBAN
Demokratikus társadalmaik védelméről és más országok befolyása elleni fellépésről határoztak a G7-csoport vezetői közös zárónyilatkozatukban szombaton.

A kanadai La Malbaie-ben tartott csúcstalálkozó végén született dokumentumban kijelentették, hogy konkrét lépéseket tesznek a hét ország demokratikus társadalmait, intézményeit, választási folyamatát, szuverenitását és biztonságát aláásni próbáló külföldi entitások ellen.

A zárónyilatkozat e része vélhetően burkoltan arra utal, hogy Oroszország a gyanú szerint beavatkozott az Egyesült Államok elnökválasztásába, Nagy-Britanniának az EU-tagságáról szóló referendumba, illetve a francia és német választásokba álhírek terjesztésével és kibertámadásokkal. Moszkva tagadja a vádakat.

A G7-csoport – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és Franciaország – tagjai továbbá kijelentették: készek fokozni az Oroszország ellen hozott gazdasági büntetőintézkedéseket, melyeket csak abban az esetben vonnak vissza, ha Moszkva teljesíti az ukrajnai konfliktus politikai megoldásának elősegítését célzó minszki megállapodásba foglalt kötelezettségeit.

Ugyanakkor közölték azt is, hogy folytatják az együttműködést Moszkvával a globális és regionális konfliktusok rendezésének érdekében.

A világ hét legfejlettebb ipari országának vezetői megállapodtak arról is, hogy folyamatosan felügyelik az iráni atomprogramot, hogy szavatolják annak békés jellegét. Emellett felszólították Iránt, hogy tartózkodjon a ballisztikus rakétaprogramjával járó tesztkilövésektől, és sürgették Teheránt, hogy játsszon központi szerepet a terrorizmus elleni harcban és a térségét sújtó konfliktusok békés rendezésében.

A vezetők továbbá elítélték a terrorizmus minden nemű támogatását, és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harc folytatását irányozták elő Szíriában. Egyúttal elítélték a közel-keleti országban történt vegyi fegyveres támadásokat.

A csúcstalálkozó résztvevői nyugtalanítónak találták a Dél-kínai-tengeren tapasztalható helyzetet, és megállapodtak arról, hogy határozottan fellépnek minden egyoldalú tevékenységgel szemben, amely fokozza a feszültséget és árt a stabilitásnak a térségben.

A G7-vezetők Donald Trump amerikai elnököt leszámítva kijelentették, hogy elkötelezettek a klímaváltozás elleni harcban. Az Egyesült Államok a zárónyilatkozat egy másik pontjában közölte, hogy támogatja a nyitott, változatos, átlátható és biztonságos globális piacot az energetika minden tekintetében, és fokozza erőfeszítéseit a kollektív energetikai biztonság szavatolásának érdekében.

A csúcs résztvevői megerősítették, hogy ragaszkodnak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) fenntartásához, a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszerhez, és folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy folyamatosan csökkentsék a vámokat és a kereskedelmi korlátokat.

MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ