Cropped landscape
Belföld
Tegnapi történelem: Kik vagyunk és honnan jöttünk?
2018-07-1006:01
A magyarság eredetének kérdése hosszú ideje parázs viták tárgya. A régi magyar történeti hagyomány, mely őstörténetünket a hunokkal és a szkítákkal kapcsolta össze, politikai okokból nem tetszett a Habsburgoknak, így megszületett megrendelésre a finnugor népekkel való rokonság elmélete. Ezt 1945 után a marxista történetírás változatlanul fenntartva hirdette, így az egyetlen hivatalosan elfogadott dogmává merevedett. A közel két évszázados finnugor leszármazási elmélet hajója azonban a legfrissebb genetikai vizsgálatoknak köszönhetően, úgy tűnik komoly léket kapott.

Bizonyíthatatlannak nevezte Szabados György, a László Gyula Intézet igazgatója Tegnapi történelem című műsorunkban azt, hogy a finnugor eredettörténet Habsburg megrendelésre készült volna. A történész felhívta rá a figyelmet, hogy a középkori krónikások a hun-magyar kettőséget hirdették, majd a XVII. századra a hun-magyar-avar hármasság érvényesült az eredetszemléletben, de itt már egyre inkább rokonnépként emlegették őket. 
 
Kiemelte,
a finnugor, mint eredetelméleti koncepció épült rá az északi nyelvhasonlításra, lényegében egy szociáldarwinista modell volt, vagyis nép és nyelvcsaládokat tákoltak össze a nép egyenlő nyelv leegyszerűsítő képlet értelmében.
Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem docense adásunkban felidézte annak a kutatási eredménynek a vizsgálatát, amit a genetikai tanszék végzett. Az általuk vizsgált honfoglaláskori leletek leginkább az onogur népességekkel azonosíthatók. A genetikai vizsgálat arra alkalmas, hogy tisztázni lehessen a földrajzi származási helyet, valamint össze lehet hasonlítani a populációk genetikai hasonlóságát. 
 
A vizsgálatok alapján Török Tibor elmondta: 
a honfoglalók ősei egy olyan területről származtak, ami tökéletesen megfelelt az egykori ázsiai Hun Birodalom szinte központjának és nem is megy ki a származási vonal arról a területről, amit egykor ez a birodalom magában foglalt. Hozzátette: a honfoglalók között nem találtak egy olyan őst sem, aki ne a sztyeppéről származhattak volna.
Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet megerősíteni a kettős honfoglalás elméletét Szabados György úgy fogalmazott: az újabb archeogenetikai eredmények abba az irányba látszanak mutatni, amely irányba a hagyománytisztelő történettudomány is tekintett. Hozzátette: ha a finnugor dogmától elvonatkoztatunk és abból indulunk ki, ami történetileg nekünk van, akkor a vegyes érvelést elkerülve hasonló irányba mutatnak a tudományos eredmények. Tény és való, hogy 670 körül egy jelentős onogur bevándorlás történt az Avar Kaganátus területére, a Kárpát-medencébe, ők itt is maradtak és népességgyarapító tényezőkét lehet velük számolni. Könnyen lehet, hogy részben vagy egészben közöttük előmagyar nyelvközösség élt, amelyik saját identitását megtartva megvárta Álmos és Árpád honfoglalóit. 

A teljes adás: 
ECHO TV - A nemzet hangja - Tegnapi történelem
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ