Cropped landscape
Külföld
Óriási migrációs nyomás érkezhet Afrika felől
2018-07-1116:20
2055-re eléri a Föld lakóinak száma a 10 milliárdot, míg 2100-ra pedig bolygónk lakosainak száma a jelenlegi másfélszeresére, mintegy 11,2 milliárdra növekszik - derült ki a KSH legfrissebb elemzéséből, amit a július 11-i népesedési világnap alkalmából készítettek. A legnagyobb népességnövekedést Afrika könyvelheti majd el, ami tovább fokozhatja a migrációs nyomást. Európa súlya népesedési szempontból tovább csökken. Az Európai Unióban 2080-ra a legnagyobb népességcsökkentést Litvánia könyvelheti el, míg a legnagyobb növekedés Luxemburgban várható. Magyarország lakossága 8,7 millió lesz 2080-ra. Az Eurostat szerdán közzétette jelentésében azt írta: egy év alatt nagyjából egymillióval bővült az Európai Unió lakossága. A lakosságszám emelkedését a szervezet egyértelműen a bevándorlás számlájára írta.
Az ENSZ 1989-ben nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét, tekintettel arra, hogy a Föld népessége két évvel korábban ezen a napon érte el az 5 milliárd főt. 2018. július 1-jén a világ népessége már meghaladta a 7,6 milliárdot. 
 
Az elmúlt évszázadokban a népességszám folyamatosan gyorsuló ütemben, a múlt század közepétől pedig robbanásszerűen nőtt. 

A népességnövekedés üteme az 1960-as évek második felében volt a legjelentősebb, akkor évente több mint két százalékkal bővült a népességszám. 
Az 1980-as évtized második felétől kezdődően a növekedési ütem mérséklődött. Napjainkban évente 1,1 százalékkal gyarapodik a világ népessége. 

Több mint 10 milliárdan leszünk 2100-ra 

A termékenység visszaesése miatt további, folyamatos lassulás várható: 2050-re 0,5, a század végére mindössze 0,1 százalék körüli népességnövekedést prognosztizálnak. A gyarapodás abszolút száma az 1950-es évek első felében tapasztalható évenkénti 47 millió főről az 1980-as évek végére 92 millió főre bővült. Napjainkban kevesebb, de még mindig jelentős, 82–83 millió fős a növekedés. A későbbiekben az abszolút számot tekintve is számottevő mérséklődést prognosztizálnak: 2050-ben már csak 50 millióval, az évszázad végére pedig kevesebb mint 10 millióval leszünk többen évente. 
 
Az ENSZ előrejelzései szerint a népességszám tekintetében lassuló ütemű, de továbbra is növekedő trenddel kell számolnunk. A közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint 

a jelenlegi 7,6 milliárd fős népesség 2050-re 9,8 milliárd lesz, 2100-ra a mostani 1,5-szeresére, az 1950. évinek pedig közel 4,5-szeresére, 11,2 milliárdra fog emelkedni. 
Az ENSZ magas termékenységű hipotézise alapján 2050-re 10,8 milliárd, az évszázad végére pedig már 16,5 milliárd fős népességet becsülnek. 
 
Az alacsony termékenységű előrejelzés alapján a Föld lakosainak száma 2053-ban 8,8 milliárd fővel eléri maximumát, ezt követően csökkenés várható, és a 2100. évi 7,3 milliárd fő már kismértékben, de alatta marad a jelenlegi létszámnak. Jelenleg a leginkább valószínűsíthető változat a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis, így 2100-a már több mint 11,2 milliárd ember él majd a Földön. 

Afrika szép lassan lehagyja Ázsiát 

Napjainkban a világ népességének 60 százaléka, több mint 4,5 milliárd fő él Ázsiában. Ezt követi sorrendben Afrika (17 százalék), Európa (10 százalék), Latin-Amerika és Karib-szigetek 
(8,5 százalék), Észak-Amerika (4,8 százalék), végül a legkisebb létszámú Óceánia (0,5 százalék). Az ENSZ prognózisa szerint Ázsia továbbra is a legnépesebb földrész marad, de súlya a jövőben várhatóan csökken, miközben Afrikáé jelentősen megnő. 

A növekedés üteme eddig is a „fekete kontinensen" volt a legnagyobb: 1950–2018 között lakosainak száma 5,6-szeresére emelkedett, 2050-re a jelenlegi népességszáma megduplázódik, a század végére megközelíti a 4,5 milliárd főt. 
2100-ra az afrikai kontinensen élőknek a világ népességében becsült aránya (40 százalék) alig marad el Ázsiáétól (43 százalék). Mindez azt jelenti, hogy a következő évtizedekben fokozódhat a migrációs nyomás Afrika felől. 
 
Észak-Amerika lakossága is folyamatosan emelkedik, a jelenleginek 1,4-szeresére növekszik, a század végére meghaladva a 499 millió főt. Mindeközben Európa súlya folyamatosan – az 1950. évi 22 százalékos aránya 2018-ban 9,7, 2100-ig pedig további 3,9 százalékponttal, 5,8 százalékra – csökken. Az öreg kontinensnek nemcsak részaránya, hanem népességszáma is fogy, 2050-ig 27 millió, az azt követő 50 évben további 89 millió fővel. 

India az élre tör 

Kína és India bolygónk két legnépesebb országa, itt él a világ lakosságának 19 (több mint 1,4 milliárd fő), illetve 18 százaléka (közel 1,4 milliárd fő). Ebben a két ázsiai országban külön-külön is többen élnek, mint a három legkisebb lélekszámú földrészen együttvéve. Az előrejelzés alapján továbbra is Kína és India marad a Föld két legnépesebb országa. 

India lakossága várhatóan 2024-re eléri Kínáét, ekkor mindkét ország népessége 1,4 milliárd fő körül lesz, 
ezt követően India élre tör és várhatóan a 2060-as évek elejére éri el maximális létszámát (1,7 milliárd fő). 
 
A 2030-as évek elejétől Kína lakossága kismértékben csökkenni kezd (ennek hátterében az 1979-ben bevezetett egygyermekes kínai családpolitika áll). Az országok közül India és Nigéria népességgyarapodása a legintenzívebb, ketten együttesen a világ növekményének közel negyedét adják a 2018–2050 közötti időszakban. Nigéria, napjaink hetedik legnépesebb országa, 2047-re az Egyesült Államokat is megelőzve a Föld harmadik legnépesebb államává léphet elő. 

Minden hetedik ember városban fog élni 

1950-ben a világ népességének még kevesebb mint 30 százaléka élt városokban. 2010-re ez az arány megfordult, a városlakók száma meghaladta a vidéki lakosokét. 2018-ban már a népesség 55 százaléka városi térségekben lakik. A világ városlakóinak összlétszáma az 1950. évi 751 millióról napjainkra közel 4,2 milliárdra (5,6-szeresére), a vidéki népesség 3,4 milliárdra (mindössze a duplájára) növekedett. Ez a tendencia a prognózisok szerint a jövőben is folytatódni fog: 2050-ben a világ népességének már 68 százaléka városokban lakik majd. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a városodás és a világ népességének általános növekedése együttesen 2,5 milliárd fővel növeli a városlakók számát 2050-ig. Ennek közel 90 százaléka Ázsiában és Afrikában koncentrálódik. 

Máltán a legnagyobb a bevándorlás 

2016-ban az EU-28 tagállama közül a népesség 10 országban csökkent, 18-ban pedig nőtt. Ez utóbbiakat három kivételével a természetes szaporodás és a bevándorlási többlet együttesen jellemezte. E két tényező közül az országok többségében a bevándorlás játszotta a főszerepet. A legnagyobb mértékű migrációs többletet Máltán (19 ezrelék), Luxemburgban (16 ezrelék), Svédországban (12 ezrelék) és Ausztriában (7,5 ezrelék), a legmagasabb természetes szaporodást pedig Írországban (7 ezrelék), Cipruson (4,7 ezrelék), Luxemburgban (3,6 ezrelék) és Franciaországban (2,8 ezrelék) regisztrálták. 

A gyarapodó népességű országok közül 

Németország, Finnország és Lengyelország természetes fogyásból származó népességcsökkenését a migrációs többlet ellensúlyozta. 
Spanyolország esetében pedig a természetes szaporodás olyan kismértékű volt, hogy a gyarapodás szinte teljes egészében a vándorlásból adódott. 

Óriási az elvándorlás Litvániából 

Az EU tagállamai közül 10 országban csökkent a népesség. Nagyrészük 3 dél-európai ország kivételével az újonnan csatlakozott kelet-közép európai országok közé tartozik. A létszámában fogyó országok mindegyikében negatív volt a születések és halálozások egyenlege, ezt mindössze 3 államban, Észtországban, Olaszországban és Görögországban mérsékelte migrációs többlet. 

Leggyorsabb ütemben Litvánia népessége fogyott (–14 ezrelék), 
ahol az unió legnagyobb mértékű elvándorlásához (–11 ezrelék) a második legjelentősebb természetes fogyása (–3,7 ezrelék) társult. A nemzetközi vándorlásból adódó népességszám-veszteség még Lettországban (–6,2 ezrelék) és Horvátországban (–5,4 ezrelék) volt jelentős, a legnagyobb természetes fogyást pedig Bulgáriában (–6 ezrelék) regisztrálták. 

Fogyó népességűek az újonnan csatlakozók 

Az előrejelzés szerint 2017–2080 között a létszámában fogyó népesség országok csoportja 15-re bővül. A jelenleg gyarapodó népességű országok közül Németországban és még négy közép-kelet európai országban (Szlovéniában, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban) fognak kevesebben élni az időszak végére. Így 

a 2004 óta csatlakozott közép-kelet európai országok mindegyike várhatóan a fogyó népességűek közé kerül. 
A csökkenő népességszámú országokra egységesen jellemző természetes népességfogyást négy államban – Litvániában, Lettországban, Bulgáriában és Romániában – tovább fokozza a nemzetközi vándorlási veszteség, a többiben viszont a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat fékezi a migrációs többlet. A legnagyobb visszaesés Litvániában (42 százalék), Bulgáriában (35 százalék), Lettországban (34 százalék) és Görögországban (33 százalék) várható. További jelentős, 20–30 százalék közötti népességcsökkenést prognosztizálnak még Portugáliában, Romániában, Lengyelországban és Horvátországban. 

Kilencmillió alá csökken Magyarország népessége 

Magyarországon a természetes fogyást valamelyest ellensúlyozza a pozitív vándorlási egyenleg. Az Eurostat hazánk népességét 11 százalékos csökkenés mellett 8,7 millióra becsüli 2080-ra, amely ezzel az EU-28 tagországok rangsorában változatlanul a középmezőnyben foglalna helyet. 
 
A jövőben gyarapodó népességű 13 tagállam mindegyikében pozitív vándorlási egyenleget prognosztizálnak. Közülük mindössze 8 tagországban várható természetes szaporodás, azokban a fejlett nyugat- és észak-európai országokban, ahol már napjainkban is a legmagasabb, a reprodukciós szinthez közeli volt a termékenység, mint például Franciaországban, Svédországban, Írországban és az Egyesült Királyságban. 

Az elkövetkező időszakban Luxemburg továbbra is a legvonzóbb bevándorlási célterületnek számít. Itt lehet számítani a legnagyobb arányú, 81 százalékos népességnövekedésre. 
Számottevő gyarapodásra számíthat még Svédország (44 százalék), Írország (30 százalék), az Egyesült Királyság és Belgium (25–25 százalék). Rajtuk kívül még Hollandiában, Franciaországban és Dániában jár együtt a természetes szaporodás migrációs többlettel. A prognózisok alapján még 60 év múlva is érzékelhető különbség lesz Kelet- és Nyugat-Európa népesedési viszonyai között. Amíg a fejlettebb észak- és nyugat-európai országokban a magasabb termékenységhez hosszabb életkilátás és bevándorlási többlet párosul, addig a kelet- és dél-európai régiókat továbbra is kisebb termékenység, alacsonyabb várható élettartam és a fiatalok nagyarányú elvándorlása jellemzi.

Egymillióval nőtt tavaly az Európai Unió lakossága a bevándorlás miatt 

Egy év alatt nagyjából egymillióval bővült az Európai Unió lakossága, amely 2018. január 1-jén 512,6 millió volt a becslések szerint, a növekedés oka a pozitív migrációs egyenleg - írta szerdán közzétett jelentésében az uniós statisztikai hivatal (Eurostat). A lakosságszám emelkedését a szervezet egyértelműen a bevándorlás számlájára írta, tavaly ugyanis gyakorlatilag nem volt természetes népességnövekedés, sőt a mindössze 5,1 millió születésre 5,3 millió halálozás jutott.

Origo/MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ