Cropped landscape
Külföld
Magyarország teljesíti a két százalékos védelmi ráfordítást érintő vállalását
2018-07-1215:37
Magyarország 2024-ig biztosan teljesíti a két százalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást érintő vállalását. A haderőfejlesztési program tekintetében ez már korábban sikerülni fog - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a kétnapos NATO-csúcstalálkozót követően magyar újságíróknak nyilatkozva. 
Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország kész megvitatni azt az amerikai javaslatot, hogy a 2 százalékos GDP arányos védelmi ráfordítást az eredetileg kitűzött határidőnél korábban érjük el. Az amerikai részről elhangzott, 4 százaléknyi védelmi ráfordításról szóló felvetés Magyarország szempontjából egyelőre nem reális. 
Először az eredeti megállapodás alapján kitűzött kétszázalékos ráfordítási arányt kívánjuk elérni. Csak azután érdemes azon gondolkodni, hogy onnan milyen lépés indokolt vagy lehetséges a hozzájárulás növelése érdekében - tette hozzá.
Tájékoztatása szerint az ülésen határozott vita alakult ki arról, hogy mennyire tisztességes a védelmi kiadásokra szánt költségek elosztása és arról, hogy mennyire kellene előbbre hozni a jelenleg 2024-ig szóló határidőt, ameddig a tagállamoknak hazai össztermékük (GDP) két százalékára kell emelniük védelmi kiadásaikat. Az európai szövetségesek világossá tették, hogy Európa 33 milliárd dollárral többet fordít biztonsági kiadásokra, amióta Donald Trump amerikai elnök elfoglalta hivatalát. A következő hónapokban a viták súlypontja azon lesz, hogyan lehet a védelmi kiadások 2024-ig szóló határidejét előbbre hozni - tette hozzá. 

Megjegyezte, a védelmi kiadásokról szóló vita során előjött a NATO-n belüli szolidaritás kérdése is, amely kapcsán felvetődik annak kérdése, hogy a migrációval összefüggésben a szolidaritásnak egyetlen egy mértékegysége van-e, vagy több is. Hangsúlyozta, hogy a komoly viták ellenére a katonai szövetség legnagyobb ereje az egységében rejlik. 

Az egység minimális megbomlása a szövetségre, az egyes tagokra és általában a nemzetközi biztonságra is komoly hatással bírhat. Hozzátette, a csúcstalálkozón nem vetődött fel, hogy a tagországok számra csökkenne, hogy az Egyesült Államok kilépne a szövetségből.

Nem vetődött fel, hogy a NATO-tagállamok száma csökkenne 

 A NATO brüsszeli csúcstalálkozóján egy pillanatig sem vetődött fel, hogy a tagországok száma csökkenne, az, hogy az Egyesült Államok kilépne a szövetségből - közölte a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, a kétnapos NATO-csúcstalálkozót követően magyar újságíróknak nyilatkozva csütörtökön. 
 
Szijjártó Péter elmondta, az ülésen határozott vita alakult ki arról, hogy mennyire tisztességes a védelmi kiadásokra szánt költségek elosztása és arról, hogy mennyire kellene előbbre hozni a jelenleg 2024-ig szóló határidőt, ameddig a tagállamoknak hazai össztermékük (GDP) két százalékára kell emelniük védelmi kiadásaikat. 
    
Az európai szövetségesek világossá tették, hogy Európa 33 milliárd dollárral többet fordít biztonsági kiadásokra, amióta Donald Trump amerikai elnök elfoglalta hivatalát. 

MTI
Original
hirdetés
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ