Cropped landscape
Vélemény
Gajdics Ottó: A vlogger
2018-08-1006:41
Az ellenzéki pártok háza táján zajló szerencsétlenkedést figyelve óhatatlanul felerősödik az emberben a régen felismert igazság: a magyar politikai életben a vereség feldolgozásának sincs meg a kultúrája - írja Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője a lap pénteki számában megjelent publicisztikájában.
Hogy csak a legjellemzőbb példát ragadjam ki, ma egy bukott pártelnök, aki visszatalált ügynöki gyökereihez a kereskedelemben, egy kétes szavatosságú politikai keveréket próbál eladni nekünk.

Ebben épp az osztódással szaporodó Jobbiknak kellene megtestesítenie a szebb jövőt a saját társelnökét is minden tisztségviseléstől eltiltó LMP-vel karöltve. Merthogy ők a XXI. század, szemben az avíttas, múltba révedő, árvalányhajas, hátrafelé nyilazó kormánypártokkal.
Ja, és a konkurens baloldal is eltűnhet a süllyesztőben, kivéve ha Gyurcsányék végre rádöbbennek, hogy Magyarországon mindenki jobbikos, tehát ők is.

Mondja ezt Vona Gábor, aki persze nem politizál. Sem a teste, sem a lelke nem kívánja ugyanis. Belegondolni is rossz, mit szenvedhet szegény, hogy azért mégis hagyja magát, és bőszen nyilatkozik az ipari kamerának is.

Sőt, saját külön bejáratú üzenőfüzetet is nyitott a manapság menőnek számító videós formátumban, ahol senki által nem zavartatva nyomhatja az Orbán-fóbiás propagandát, hogy legalább pár ezer embernek segítsen a NER-t túlélni, ha már leváltani szerinte se tudják. Úgy hívják az ilyet, vlogger. Az viszont végképp érthetetlen, miért éppen a demokrácia fogalmát tűzte első önreklámfilmjének napirendjére.
Komolyan azt gondolta, annyira amnéziás a magyar társadalom, hogy nem emlékszünk arra, amikor nagy nyilvánosság előtt kijelentette, ők nem nácik, de nem is demokraták?

Vagy ennyire hülyének néz bennünket, hogy attól várunk érzékenyítést a demokráciára, akinek ahhoz semmi köze nincsen? Vagy egyszerűen arról van szó, hogy a XXI. század politikai megújulásának letéteményesei a szemérmetlen hazudozást teszik hitvallásuk lényegévé? Utóbbi persze világos magyarázatot titkolni próbált, ám bimbózó frigyükre Gyurcsányékkal.

Ami viszont a legsötétebb múltat juttatja eszünkbe a fényes jövő helyett. Vona szerint választási vereségük logisztikai bukás volt. Rosszul értékelték a helyzetet, hibáztak, amikor elhitették magukkal, hogy van elég erejük győzni. Ha felületesen nézzük ezt az értékelést, még elégedetten csettinthetnénk is: végre egy felelősségteljes ember, aki beismeri tévedését.

Ám ha ehhez hozzávesszük, hogy az újdonsült reklámguru szerint ő idealizálta a magyar társadalmat, vagyis jobbnak képzelte, mint amilyen az valójában, akkor máris ott vagyunk a balliberális megmondóemberek kedvenc magyarázatánál, miszerint a vidéki emberek alapból bunkók, azért szavaztak a Fideszre.

Meg azért, mert a polgármester azt mondta nekik, nem lesz egyébként közmunka. Remélem, minden vidéki honfitársamnak ökölbe szorul majd a keze, ha eljut hozzá pályakezdő vloggerünk ezen gondolata.
Ugyanúgy a valóság vétkes eltorzítása persze a médiában talált erőforrások egyenlőtlenségével magyarázni a választási vereséget attól az embertől, aki maga ismerte el, hogy inkább elfogadták a napilappal és televízióval rendelkező Simicska Lajos segítségét, ahelyett, hogy rávágták volna az ajtót. És akkor még a kormánypártokat lejárató óriásplakátok erdejéről szó sem esett.
Vona Gábor szerint nem a parlamentben dőlnek el a fontos ügyek. Ezért a fej és a szív lesz az új csatatere.
Mindezt úgy képzeljük el, hogy hetente ül majd be az autójába – újfent Gyurcsányt majmolva –, hogy vidéki lakodalmas videók hangulatát idézve ránk zúdítsa sértett énjének rövid szöveges üzenetekbe sűrített esszenciáját. Közben várja a szponzorok és hirdetők befizetéseit.
Hiába no, a XXI. században már nem a porszívó a sláger!

Gajdics Ottó
Magyar Idők
Original
hirdetés
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ