Cropped landscape
Gazdaság
Háttérkép: Hitler és Sztálin álmodni sem mert volna ilyen szuperstruktúráról
2018-09-1321:49
A média és a vélemény hatalma. Sem Adolf Hitlernek, sem pedig Joszif Visszarionovics Sztálinnak nem állt rendelkezésére olyan véleményformáló hatalom, olyan cenzúra és olyan, a narratívákat meghatározó rendszer, ami napjainkban Mark Zuckerberg rendelkezésére áll, aki valójában egy olyan figura, akit „odatettek” – hangzott el a Háttérkép legutóbbi adásában. Bogár László, Boros Imre és Bayer Zsolt folytatta a pénz és a hatalom összefüggéseinek elemzését. Ezúttal a világértelmezési narratívák és a bérek oldaláról vették a témát szemügyre. 
75 emmi csaladokeve statikbanner nov 970x90
hirdetés
Még márciusban robbant a hír, hogy a Cambridge Analytica londoni székhelyű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég csaknem 90 millió Facebook-felhasználó adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban személyre szabott üzenetekkel próbálta befolyásolni őket, tudtuk nélkül. 
 
Bayer Zsolt műsorvezető rögvalóságnak nevezte azt, hogy Hitlernek és Sztálinnak együtt nem állt rendelkezésére ilyen hatalom. A műsorvezető szerint az orwelli világ hétköznapi banalitássá változott, csak mindössze annyi történt, hogy Orwell ezt úgy írta meg, 
a Nagy Testvér figyel téged a mögötte álló apparátussal, Zuckerberg és a mögötte álló hatalom azt találta fel, hogy nem kell ehhez apparátus, mert az emberek önként és dalolva meg fogják tenni maguk, nekünk pedig egy dolgunk van, hogy figyeljük és társadalommérnökként levonjuk a megfelelő következtetéseket.
És ezt hívják egyébként liberális demokráciának
– tette hozzá Bayer Zsolt. 
 
Bogár László közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a fajta hatalom korábban csak vágyálma lehetett a diktátoroknak, de ez ma már a valóság. 

Lényegében mindent tudnak rólunk
– emelte ki Bogár László, aki szerint nem létezik az emberek életének olyan mozzanata, olyan tevékenysége, amelyről ne tudnának mindent. 
 
Bogár László rámutatott, a világhatalom legdöntőbb célja az emberek szükségletei felett uralmat gyakoroljanak.
 
„Abban sikerük volt, hogy az emberiség nagyobb része tökéletesen kiszolgáltatott” – tette hozzá.
 
A bér is a hatalmi játszma része
  
A bérek kérdése mindenképpen a hatalmi játszma része, hiszen szorosan összefügg a narratívák feletti világuralommal, ugyanis így lehet egy társadalommal „elszórakozni”. 
  
Boros Imre közgazdász ezzel kapcsolatban megjegyezte, az első világháború után a pénzügyi rendszer lehetőségeket nyitott meg, ami a pénzhatalom urainak a mozgásterét nagyon kiszélesítette, majd a ’20-as években kezdett megalapozódni a magánpénz világuralma. Ez a második világháború után tovább nőtt. 
A munkásnak nem több a bére, mint amennyit kicsikar
– idézte József Attila költőt Bogár László. A közgazdász szerint a verssor lényege, hogy hatalmi kérdésről van szó, hiszen ez egy nulla végösszegű játszma, vagyis vagy a profit növekszik, vagy a bér növekszik. 
  
A teljes adás: 
ECHO TV – A nemzet hangja – Háttérkép 
Strabag 970x90 banner 181108
hirdetés
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ