Cropped landscape
Belföld
Gulyás Gergely: Az Európai Parlament nem fogadta el a Sargentini-jelentést
2018-09-1313:41
Az Európai Parlament nem szavazta meg a Sargentini-jelentést – hívta fel rá a figyelmet Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A politikus kiemelte, a Lisszaboni Szerződés alapján, egyértelmű, hogy döntés született a jelentésről, s ennek a döntésnek a helyes értelmezése az, hogy a jelentést az EP nem fogadta el. A Lisszaboni Szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmada szükséges a 7-es cikkellyel fenyegető jelentés elfogadásához, hiszen a tartózkodás is egyaránt leadott szavazatnak minősül, ennek alapján a Sargentini-jelentés a kétharmados támogatottságot nem kapta meg.
75 emmi csaladokeve statikbanner nov 970x90
hirdetés
Gulyás Gergely szerint az, hogy az Európai Parlament a saját belső szabályait is tévesen értelmezte és figyelmen kívül hagyta a tartózkodó szavazatokat, az olyan, mintha bármely országban a házszabály felülírhatná az alkotmányt, sőt az EO házszabálya sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint speciális esetben ne kellene beszámítani a tartózkodó szavazatokat.

Ami a legfontosabb, hogy önmagában a Lisszaboni Szerződés az irányadó, az pedig világosan fogalmaz. kétharmada szükséges a leadott szavazatoknak, ez pedig nem volt meg
– közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: a magyar kormány úgy tekint az Európai Parlament döntésére, hogy a Lisszaboni Szerződésben előírt többséggel nem fogadták el a Sargentini-jelentést, ezért e jogvita tisztázásáig további jogkövetkezménye nem lehet. 

Hétfőn a kormány európai uniós ülést tart, s ott születik döntés arról, milyen konkrét jogi lépéseket tesz majd a kabinet.
Gulyás Gergely egyértelművé tette, a Sargentini-jelentés valamennyi pontját érdemben cáfolta a kormány. Felidézve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavait, a politikus kiemelte, a jelentés olyan ügyeket említ meg, amelyekben Magyarország megállapodásra jutott az Európai Bizottsággal, jogszabályokat, sőt egy esetben az Alkotmányt is módosította. 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint most vádpontként jelennek meg az európai intézményekkel megállapodással lezárult ügyek, vagyis a kormány álláspontja szerint értelmetlenné vált az Európai Bizottságnak a szerződések őre szerepe, hiszen akkor az EB-vel való megállapodás nem jelenti az ügyek lezárását. 
Minden, a jogállamisággal kapcsolatos kérdés csak mondvacsinált indoka ennek a jelentésnek, hiszen a valóság az, hogy bevándorláspolitikában fennálló törésvonalak határozták meg a döntést. ennek eredményeként azzal kellett szembesülni, hogy az Európai parlamentben a bevándorlást támogató, a bevándorláspárti erők jelentős többségben vannak
– mutatott rá Gulyás.

A kormány szerint a 2019. májusi európai parlamenti választás ad először lehetőséget az európai választópolgároknak arra, hogy a migráció témakörében állást foglaljanak. A magyar kabinet azt reméli, hogy a 2019-ben megválasztandó Európai Parlamentben a bevándorláspárti erőkkel szemben akár többségbe is kerülhetnek a bevándorlásellenes erők.

Összegzésképpen Gulyás Gergely elmondta, a kormány egyértelmű célja, hogy a bíróság is kimondja, az Európai Parlament nem fogadta el a Sargentini-jelentést. Ha ez megtörténne, akkor semmiféle konzultációra nem kellene, hogy sor kerüljön az Európai Tanáccsal.

A Corvinus Egyetem ügye

A szerdai kormányülésen szó esett a budapesti Corvinus Egyetem ügyéről is. Az intézmény a jövőben új működési és fenntartási modellel fog működni. 2019. július 1-jétől egy állami alapítású alapítvány fogja fenntartani az egyetemet. Gulyás Gergely ismertesése szerint a Corvinus közhasznű felsőoktatási intézményként fog működni. A modellváltásig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerülnek a fenntartói jogok. 
Fontos, hogy olyan alapítványi formában tudjon működni az egyetem, amely a vagyon szempontjából hosszú távon biztosítja az egyetem fenntartható működését, ezért a kormány jelentős vagyont fog az alapítvány rendelkezésére bocsájtani, amit csakis a Corvinus fejlesztésére lehet fordítani
– tette hozzá.

A döntés célja, hogy belátható időn belül a Corvinus Egyetem a kétszáz legjobb közé kerüljön és egész Európában piacképes diplomát tudjon garantálni.

A kormány tovább segíti a családokat, a gyermekeket vállalókat és nevelőket
2010-ben és 2014-ben választói felhatalmazással az a döntés született, hogy a családok támogatása kiemelt cél kell, hogy legyen
– emlékeztetett a Miniszterelnökséget vezető miniszter annak apropóján, hogy a szerdai kormányülés napirendi pontja volt a demográfiai helyzet is. Gulyás Gergely ismételten felhívta rá a figyelmet, hogy számos nyugat-európai országgal ellentétben az Orbán-kormány nem a migrációt tekinti a demográfiai problémák lehetséges kezelési eszközének, hanem olyan családpolitikát próbál kialakítani, amely jelentős mértékben hozzá tud járulni ahhoz, hogy aki gyermeket szeretne vállalni, azt ezt a szegénység vállalása nélkül is megtehesse. 

A politikus kiemelte, GDP-arányosan Magyarország fordítja a legtöbb pénzt Európában családtámogatásra, ami mintegy 5 százaléka a költségvetésnek. 
Ma már 200 magyar embernek nem 123, hanem 150 utódja születik, bár ez még mindig messze van attól, hogy elérjük a természetes reprodukciót
– mondta Gulyás Gergely. A kormány a jövőben olyan döntéseket fog hozni, amelyek részben 2019. január 1-jétől, részben pedig a mostani ciklusban további jelentős segítséget nyújtanak a gyermekeket vállaló és nevelő családoknak.

Nemzeti konzultáció indul

A Miniszterelnöksége vezető miniszter bejelentette, a családpolitikával összefüggésben nemzeti konzultáció indul. A kormány célja, hogy a lehetséges irányokról a magyar választópolgárok is véleményt mondjanak.

Falusi útalap jön létre

 
Falusi útalap létrehozásáról döntött a kormány, az intézkedés célja, hogy az alsóbbrendű utak minősége is javuljon a jövőben - mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely.
 
A miniszter kifejtette: az általános költségvetési tartalékból 150 milliárd forintot különítenének el a Magyar falu programra, amelyből mintegy 50 milliárdot fordítanának alsóbbrendű utakra. Emellett az autópálya-matricák árából, illetve annak emeléséből 35-36 milliárd forint bevétellel számolnak, így összesen 80-90 milliárd áll majd rendelkezésre erre a célra.
 
2018-ban is fognak nyugdíjprémiumot fizetni

Gulyás Gergely közölte azt is, hogy áttekintette a kormány a gazdasági növekedési adatokat: már látszik, hogy az idén 3,5 százalék feletti lesz a növekedés, így 2018-ban is fognak nyugdíjprémiumot fizetni. 

Bejelentette továbbá, hogy jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd. 
ECHO TV - A nemzet hangja 
Strabag 970x90 banner 181108
hirdetés
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ