Cropped landscape
Belföld
Nő a feszültség, apad a bizalom Németországban
2018-09-2406:32
A 2015-ös migrációs válsággal az erőszakos bűncselekmények is jelentősen megszaporodtak Németországban. A 120 Dezibel nevű csoport a nők biztonságára koncentrál, ők ugyanis különösen nagy veszélynek vannak kitéve. Egyik alapítójuk, Franziska Stahn beszélt a Magyar Hírlapnak a csoport tevékenységéről, a német közhangulatról és arról, miért csökken az emberek mainstream médiába vetett bizalma.
– Hogyan jött létre a 120 Dezibel? Mivel foglalkoznak?
– A 120 Dezibel 2016-ban alakult, néhány hónappal a kölni újévi ünnepléskor történt támadások után. Az utolsó csepp egyébként az volt, amikor 2016-ban Freiburgban megerőszakolták és megölték Maria Ladenburgert. Időbe telt elég lány aktivistát találnunk, hiszen ők eleve félénkebbek a fiúknál, aktivistának lenni pedig sok konfliktussal jár, sőt agresszív reakciókkal is találkozhatnak. Az első ak­cióink Németországban és Ausztriában voltak, de hasonló csoportok alakultak később más európai országokban is, mint Lengyelország, Olaszország vagy Spanyolország. Tüntetéseket, akciókat szervezünk, előadásokat tartunk, tájékoztatjuk az embereket, részt veszünk bevándorlásellenes demonstrációkon, valamint az identitárius rendezvényeken is.

– A német mainstream, azaz fősodratú média napokig próbálta eltitkolni a Kölnben ünneplő nők elleni tömeges támadásokat. Változott azóta a hozzáállásuk?
– Továbbra sem nagyon beszélnek a támadásokról, pedig zaklatás, nemi erőszak szinte minden nap történik Németországban. Most persze nagyobb a nyomás rajtuk a tüntetések, főleg a chemnitzi miatt, így kénytelen beszélni ezekről a dolgokról, de amennyire lehet, titkolják. Gyakran mondják, hogy azért nem írnak egyik-másik esetről, mert az csak helyi szinten érdekes, nem országosan. Szóval sok támadásról és nemi erőszakról csak rövid cikkeket lehet olvasni a helyi sajtóban. Ha azt vesszük, mennyire próbálják a radarhatár alatt tartani és lekicsinyelni ezeket a dolgokat, valószínű, hogy sokkal több eset is van, mint amiről tudunk.

– Ez azt jelenti, hogy az emberek elvesztik a bizalmukat a mainstream médiában, és inkább az alternatív információforrások felé fordulnak?
– Az alternatív média nagyon fontos, másunk nincs is. Néhány hónapja például elérhető volt egy interaktív online térkép, az Einzellfallkarte (egyedi esetek térképe – a német médiában és politikában gyakran nevezik a migránsok által elkövetett, egyre gyakoribb támadásokat egyedi eseteknek – a szerk.), de azóta blokkolták. Azon látni lehetett a csúnya igazságot, amiről a mainstream média nem hajlandó beszélni. A Chemnitzről szóló cikkekben még mindig lenáciznak átlagos embereket is. Az emberek Kelet-Németországban nem értik, miért nevezik őket náciknak, amikor ők komoly problémákról beszélnek, félnek, és senki sem veszi őket komolyan. Az emberek, különösen keleten, nem bíznak többé a mainstream médiában.

– Úgy tűnik, a nyugatnémet liberálisok éppúgy lenézik a kelet-németeket, ahogy a mi régiónkat, Kelet-Közép-Európát is.
– Igen, abszolút. A keletnémetek nagyon dühösek. Mindig is volt konfliktus a nyugati országrésszel, de most a baloldali establishment, a vezető réteg nyíltan lenéz minden keletit, mondván, ők csak a munkásosztály, nem elég képzettek ahhoz, hogy valódi véleményük legyen.

– Ausztriában jobb a média és a politikai establishment hozzáállása?
– Nem igazán. Vannak, akik pozitívan befolyásolják az osztrák médiát, mint például a Kronen Zeitung tulajdonosa, de végül még ők is pontosan ugyanúgy számoltak be Chemnitzről, mint a német sajtó, mert túl nagy volt a nyomás. Még Sebastian Kurz kancellár is neonácikról beszélt az első nyilatkozataiban. Valószínűleg tudta, hogy nem pont ez a helyzet, de ő is az establishment része, rajta is nagy a nyomás. Kurz persze sokkal jobb, mint a német kormány, de ő nem Orbán, Salvini vagy Trump – ő a „rendszer” része.

– Hogyan lehetne helyrehozni a kárt, amit Merkel Willkommenskulturja okozott?
– Mindenekelőtt le kell zárni a határokat, és legalább egy időre megállítani a bevándorlást, hogy végre arra koncentrálhassunk, mi történik Németországban. A második lépés, hogy tudnunk kell, hány évesek a migránsok, igenis van módja annak, hogy a korukat megállapítsák. Sokuk megússza a komolyabb büntetést, mert kiskorúnak hazudja magát, noha egyértelműen nem az. Harmadszor, az illegálisan érkezett vagy bűncselekményt elkövető migránsokat haza kell toloncolni. Ahelyett, hogy csak beszélnek róla, valóban zéró toleranciára van szükség. Vannak többszörösen büntetett emberek, akik még mindig Németországban lehetnek. A chemnitzi gyilkosokat is már régen ki kellett volna toloncolni. Az államnak követnie kell a saját törvényeit, nem kell megváltoztatni őket, egyszerűen csak végre kell hajtani. A hatóságok szörnyen sok időt töltenek annak vizsgálatával, hogy valaki maradhat-e vagy sem, de amikor egy migráns megöl vagy megerőszakol valakit, napok alatt le tudják folytatni az eljárást. Miért nem az előtt teszik mindezt, hogy valami történik? Ezenkívül komolyabb rendőri jelenlétre van szükség Németország utcáin, mert a szubjektív biztonságérzet nagyon sokat romlott, és már most sok no-go zóna van. Támogatni kell a rendőrséget, több erőforrásra van szükségük, hogy elvégezhessék a munkájukat.

Magyar Hírlap
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ