Cropped landscape
Krónika
Jövő tavasszal várható vádemelés a soroksári futónő megölésének ügyében
2018-11-0307:40
Jelenleg még úgynevezett kereszt­ellenőrzéseket végeznek a nyomozók, és bizonyítékokat gyűjtenek a második elkövető verziójának perrendszerű kizárásához a soroksári futónő meggyilkolása ügyében – értesült a Magyar Idők. A lap úgy tudja, a gyanúsított R. Szilvesztert időközben az emberölési ügyekben kötelező igazságügyi elme-orvosi vizsgálatnak vetették alá. Ennek eredménye egyelőre nem hozható nyilvánosságra. Az ötéves nyomozás során bár a kriminalisztika szabályai szerint dolgoztak, de több hibát is elkövettek a vizsgálatban részt vevők.
A betörések miatt öt éve börtönben ülő, negyvenéves R. Szilvesztert gyanúsítja a rendőrség a soroksári futónő öt évvel ezelőtti meggyilkolásával. Az alapos gyanú különös kegyetlenséggel, aljas indokból történt emberölés, a bűncselekmény elkövetéséért tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést is kiszabhat a bíróság a tettesre. 
 
A 36 éves Kardosné Gyurik Krisztina élete utolsó napján, 2013. szeptember 25-én 16 órakor végzett a munkahelyén, találkozott egy barátjával, 18 órakor hazatért, majd röviddel ezt követően elindult a szokásos futásra. Szülése óta rendszeresen, heti két-három alkalommal edzett a lakhelyük környékén, általában hét és fél kilométert futott 45-50 perc alatt. 
 
Azon a héten hétfőn és kedden is így tett, majd szerdán ugyancsak elment futni, ám nem tért haza. A család a keresésére indult, gyalog, kerékpárral, majd autóval is a nyomába eredtek, és a rendőrséget is értesítették. Egy nyomkövető kutya végül csütörtök hajnali 1 óra 40 perckor találta meg a nő részben lemeztelenített holttestét. Az áldozatot brutálisan bántalmazta a támadója, aki megerőszakolta és végül megfojtotta a védekezésre képtelen asszonyt. 

A fiatalasszony keményen védekezett 

R. Szilveszter a gyanú szerint gondosan kitervelte a bűncselekményt. A kötelét lasszóként használva dobta azt a mellette elfutó asszony nyakára és rántotta le őt a földre. A fiatal nő először keményen védekezett, összekarmolta gyilkosa arcát, felkarját, a lágyékába rúgott, de a támadója a kötelet egyre szorosabbra húzta. 
 
A dulakodás közben az asszony körmei alatt maradtak a gyilkos bőrmaradványai a DNS-ével. Ugyanazt a ­DNS-t hordozták azok a különböző anyagmaradványok is, amelyeket a kötélről, az áldozat testén és testéből több helyről is rögzítettek a helyszínelők. DNS-ek bizonyították azt is, hogy a támadó megerőszakolta az áldozatát. 
 
Az igazságügyi szakértők nem ismernek százszázalékos bizonyosságot. Lontai Márton, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ főigazgató-helyettese azt mondta, a helyszínen talált biológiai nyomok, a nő testén, illetve a környezetében fellelt DNS-maradványok minden bizonnyal R. Szilvesztertől származnak. (A szakértők szerint 8,6-szor 10 a 21-en az egyhez az esélye annak, hogy valaki más is hasonló genetikai profillal a helyszínen lehetett, és azt tette, amit a gyilkos.) 
 
Aki figyelemmel kísérte a bűncselekménnyel összefüggő híreket, az pontosan tudja, hogy az elmúlt öt év nyomozati munkája bővelkedett váratlan fordulatokban és a hatóság munkatársai is több hibát elkövettek az eljárás során. Ezek egy részére csak most, a gyanúsított azonosítása után derült fény. A férfit a gyilkosság után, 2013. október 23-án Siófokon állították elő a rendőrök, miután kiderült, víkendházakat tört fel, és azokban húzta meg magát. 
 
A rendőrség beszámolója szerint elfogásakor volt nála olyan kötél, ami hasonló volt a fojtáshoz használthoz. R. Szilvesztert a betörésekért elítélték és azóta is börtönben van, 2020-ig a jogerős büntetését tölti. Mivel a jogszabályok alapján akkor még nem vettek a fogvatartottaktól automatikusan DNS-mintát, így R. Szilveszteré sem volt a hatósági rendszerben. 
 
A futónő mobilját, másik hárommal ugyancsak lefoglalták a fogvatartottól. A készülékek gyártási számát végigfuttatták a körözési rendszeren, ám a futónő készülékének számát nem vezették fel a körözési listára, holott azt a férj, Kardos Lajos a nyomozás elején azonnal megadta. Így a rendszer nem riasztott, a készüléket fogvatartotti letétbe helyezték. 
 
A nyomozást a BRFK életvédelmi osztálya kezdte meg, majd négy hónap múlva a kiemelt ügyekkel foglalkozó, Petőfi Attila vezette főosztály tízfős életvédelmi osztálya vette át az ügyet. A BRFK két olyan nyomozóját is áthelyezték hozzájuk, akik a kezdetektől nyomoztak az ügyben. A férj a gyanúsított azonosítása után csapnivalónak minősítette a rendőrök munkáját, mondván: eleinte mindenáron azt akarták bizonyítani, hogy neki van köze a támadáshoz. 
 
Tény, a férjet elsőként számoltatták el. A nyomozók a kriminalisztika szabályai szerint jártak el, hiszen az emberölések elkövetői döntő többségben ismerik áldozatukat, leggyakrabban a közvetlen rokoni, ismerősi körből kerülnek ki. A nyomozók felállították a családi profilt, megvizsgálták a házastársak kapcsolatát is. 
 
Így derült fény arra is, hogy a kapcsolatban állók problémás időszakot éltek át. Az asszonynak titkos viszonya is volt. A szeretőtől DNS-mintát vettek, ám az nem egyezett a helyszínen rögzített nyomokkal. A szerető egyébként később önkezével vetett véget az életének, de ennek okára máig sem derült fény. 
 
A futónő meggyilkolása kapcsán a férj elleni lehetséges bosszút is vizsgálniuk kellett a nyomozóknak. Kardos ugyanis a 90-es években a rendőrségen szolgált, a készenléti rendőrség jogelődjénél, az apja ugyancsak a rendőrség alkalmazottja volt. Két roma szamurájkardokkal támadt rájuk, miután az apa lelőtte az egyik támadót, Kardos combon szúrta a másikat. Az ügyészségi vizsgálat megállapította: önvédelemből cselekedtek. A gyilkosságot vizsgáló nyomozók megállapították, hogy a túlélő biztos alibivel rendelkezett a gyilkosság időpontjára. 

Eleinte több tettest kerestek 

Amikor a kiemelt ügyek főosztályára került az ügy, a bizonyítékok között két idegen férfi DNS-hordozója szerepelt. A helyszín és az igazságügyi szakértői vélemények, valamint a tárgyi bizonyítékok alapján 2015 novemberében bűnügyi profilt készítettek a lehetséges két, a nyomozás akkori állása szerint vélhetően külföldi elkövetőről. A DNS-minták alapján állították, hogy a vélt tettesek nem állnak rokonságban egymással. 
 
A profil szerint az egyik elkövető volt a domináns, a másik neki alárendelt, vélhetően a fiatalabb korából fakadóan. (A DNS-minta alapján a kor is meghatározható.) Az alárendelt személy segíthetett lefogni a nőt, a domináns elkövető kínozta és erőszakolta, majd fojtotta meg. Az áldozat harcolt az életéért: vérző sérüléseket okozott mindkét támadójának, a domináns gyilkosról tudható, biztosan annyira megsérült, hogy sérüléseire a környezetének ki kellett találnia valamilyen indokot, például hogy balesetet szenvedett. 
 
Az is nyilvánvaló, hogy a két tettes közül legalább az egyik jól ismerte a bűncselekmény helyszínét. A bűnügyi profilt és a DNS-eket a nemzetközi rendőrségi nyilvántartásokban szereplő erőszakos elkövetők profiljával és DNS-ével hasonlították össze, sikertelenül. A nyomozók megvizsgáltak ötszáz olyan ügyet, amelyben szexuális erőszakot követtek el, és a bűncselekmény az áldozat sanyargatásával vagy életének kioltásával járt, de nem találtak egyezést a soroksári üggyel. Mindeközben – mintegy „mellékszálként” – elfogtak egy 49 éves férfit, aki Dunaharasztin egyedül hazatartó nőket rabolt ki és erőszakolt meg. 
 
Ekkor bombaként robbant a hír, hogy az ismételt igazságügyi szakértői vizsgálatok megállapították, a két idegen DNS közül az egyik egy ózdi, büntetett előéletű tolvaj DNS-e, aki a futónő meggyilkolása előtt meghalt a börtönben. A DNS-hordozó anyagmaradványa azonban az asszony igazságügyi boncolása vagy a holttest szállítása közben kerülhetett a testre. Korábban ugyanis ugyanabban az érckoporsóban szállították az ózdi bűnöző testét, mint az asszonyét, ám nem végezték el a koporsó tisztítását, de az is lehetséges, hogy a szállítók nem váltottak védőkesztyűt. 

Több százezer embert ellenőriztek 

A nyomozók bővítették a lehetséges elkövetői kört, és a környék állandó és ideiglenes, hajléktalan lakói mellett horgászok, sportolók, alkalmi szexuális együttlétek férfi partnerei, illetve az őket kukkolók, a környék munkásszállásán bejelentve lakók közül a 20–55 év közötti férfiakat keresték. Ez mintegy 330 ezer embert jelentett. 
 
Közülük 391 főt tanúként hallgattak ki, 1847 DNS-hordozó mintát vettek le, amit össze is hasonlított a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ az áldozatról rögzített idegen anyagmaradványokból rögzített DNS-sel. Elszámoltatták az összes nemi erőszak elkövetőjét, ám miután nem jutottak a tettes nyomára, ismét bővítették a kört a gyilkos után. Olyan egyéb bűncselekményt elkövetőket kerestek, akik 20–55 év közötti férfiak és kapcsolhatók valamilyen módon a helyszínhez. 
 
Így került képbe R. Szilveszter, akinek volt kötődése a gyilkosság helyszínéhez, ám a gyilkosság után távozott Soroksárról. A férfi a gyerekkorát a helyszín közelében, egy szomszédos utcában töltötte. Asztalosnak tanult, de alkalmi munkákból tartotta fenn magát, hajléktalanként élt Soroksáron, és a telefonján talált adatok alapján a gyilkosságot megelőző két napon is a helyszín környékén járt. A DNS-e pedig azonos a támadó helyszínen rögzített DNS-ével. 
 
R. Szilveszter megtagadta a vallomástételt, de panaszt nem emelt, védője tanácsára azóta sem beszél. Amíg a kirendelt védőre várakoztak, a nyomozókkal folytatott „spontán beszélgetés” során arra hivatkozott, hogy abban az időben a környéken kerékpározott, és amikor meglátta, hogy egy férfi bántalmaz egy nőt, akkor beavatkozott, megütötte a férfit, ő maga is megsérült – így maradhatott a helyszínen az ő DNS-e –, aztán elbiciklizett. Azt nem tudja, mi történt azután a nővel. 
 
A férfit szeptember 8-án gyanúsították meg, az új büntetőeljárásról szóló törvény szerint a gyanúsítástól számítva két év áll a nyomozók rendelkezésére a perrendszerű, teljes körű bizonyításra. A nyomozás egyszer, indokolt esetben hat hónappal meghosszabbítható. A Magyar Idők úgy tudja, nem lesz szükség sem a hosszabbításra, sem a rendelkezésre álló két év kihasználására, és 2019 tavaszán vádemelési javaslat is születhet az ügyben. 
 
Jelenleg még úgynevezett keresztellenőrzéseket végeznek a nyomozók, és bizonyítékokat gyűjtenek a második elkövető verziójának perrendszerű kizárásához. R. Szilvesztert időközben az emberölési ügyekben kötelező igazságügyi elme-orvosi vizsgálatnak vetették alá. Ennek eredménye egyelőre nem hozható nyilvánosságra. 
 
A rendőrség nem minősíti, nem is kommentálja a gyanúsított kirendelt védőjének az üggyel kapcsolatban tett megosztó kijelentéseit. A bizonyítékok önmagukban beszédesek, és a bíróság dönti majd el, hogy perdöntők-e vagy sem.

Magyar Idők
Original
hirdetés
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ