Cropped landscape
Belföld
Varga Judit: Az EU-ban közös döntéseket kell hozni
2018-12-0421:27
A kontinens jövője attól függ, hogy milyen döntéseket hozunk, és ezeket a döntéseket közösen kell meghozni - hangoztatta a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára a kétnapos Német-Magyar Fórum megnyitóján, kedden Budapesten.
Varga Judit hangsúlyozta: a biztonsági, védelmi, fejlesztési politika ügyeit, az EU jövőjét érintő kérdéseket több aspektusból is meg kell vizsgálni. Erre a fórum is lehetőséget ad; a résztvevők tanulhatnak egymástól, és ez a jobb megértést is segíti - tette hozzá. Maren Schoening, a fórumot megrendező Magyar-Német Ifjúságért Egyesület elnöke azt mondta: az 1992 februárjában aláírt német-magyar barátsági szerződés érvényesítéséhez ez a tanácskozás is hozzájárul. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára az Európa jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, biztonságos, versenyképes és erős tagállamokra épülő Európai Unióra van szükség.

A biztonság alapvető jog és érték, amely ha elvész, akkor minden más is értékét veszti, és nem normális, hogy néhány év alatt 30 terrortámadást követtek el migrációs hátterű emberek – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány szerint komoly biztonsági kockázat, terrorfenyegetettség van Európában, aminek a migráció a forrása, ezért minden erővel fel kell lépni ellene. Azt hangoztatta, hogy Európa akkor lesz versenyképes, ha minden tagország „elvégzi a házi feladatát”, és fegyelmezett költségvetési politikát folytat. Kitért arra is, hogy vannak, akik egy európai egyesült államok létrejöttét támogatnák, a magyar kormány szerint azonban szuverén, erős nemzetállamok szövetségéből alakulhat ki erős Európai Unió. Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke azt hangoztatta, hogy az Európai Unió a béke garanciája a kontinensen.

Egyetértett azzal, hogy a migráció jelentős kérdés a jövő szempontjából, de ugyanilyen fontos az oktatás és az egészségügy helyzete is. Johannes Schraps, a német szövetségi parlament (Bundestag) EU-bizottságának szociáldemokrata (SPD) tagja ötletként felvetette, hogy az európai parlamenti választások előtt „transznacionális listát” kellene létrehozni, hogy már a választások előtt tudni lehessen, melyik pártcsaládhoz csatlakoznak majd a nemzeti pártok, így nem csak a választások után alakulnának ki a frakciók. Cornelia Pieper gdanski főkonzul úgy vélekedett, hogy az Európai Unió különleges értéket képvisel, és az egyetlen lehetséges alternatíva a béke, a szabadság és a demokrácia megőrzése érdekében. Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke a fejlődő országok segítésének lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, külön államtitkárságot alakult az üldözött keresztények megsegítésére, valamint a Hungary helps nevű programot is létrehozták.

Úgy vélekedett, Magyarország egyik gyenge pontja a nemzetközi hálózat, ebbe szerinte többet kellene belefektetni. A tettvágy megvan, de keveset beszélünk róla – tette hozzá. Volkmar Klein, a Német Szövetségi Parlament kereszténydemokrata-keresztényszociális (CDU/CSU) frakciójának fejlesztéspolitikai szóvivője azt hangoztatta, hogy ki kell állni azokért, akik nem tudnak magukon segíteni, felelőséget kell vállalni a saját földrajzi határainkon belül és kívül, a jelen és a jövő generációjáért is. Nem élhetünk Európában hosszútávon jólétben, ha a határokon túl szegénység uralkodik, de ott kell esélyt adni az embereknek, ahol élnek - tette hozzá. Martin Biesel, a Westerwelle Alapítvány főtitkára a szervezet munkásságát ismertetve elmondta, kezdő vállalkozókat támogatnak, de nem anyagilag, hanem a feltételeket igyekeznek megteremteni ahhoz, hogy valóra válthassák az álmukat. Példaként említette, hogy évente 25 start-up céget választanak ki a fejlődő országokból, képviselőiket meghívják Németországba, tréningeket tartanak nekik és mentori programba vonják be őket. Gábor Bálint, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi programjainak vezetője arról beszélt, sok olyan segélyprogram van, amely a probléma megoldása helyett ront a helyzeten, például felborítja a gazdaságot.

Ezért nem szabad ráerőszakolni a segítő ország technológiáját, mentalitását a segítségre szoruló térségre, hanem tiszteletben kell tartani annak kultúráját – közölte. A Magyar-Német Fórumot 1991-ben hozták létre Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl kancellár kezdeményezésére, és azóta a két ország közötti kapcsolatok egyik legfontosabb intézménye.

A Magyar-Német Ifjúságért Egyesület 2016-ban alakult a Német-Magyar Ifjúságért Egyesület (Jugendwerk) testvérszervezeteként. Az egyesületek feladata mindkét országban a gyermekek, fiatalok, fiatal felnőttek és az ifjúságpolitikáért felelős tisztségviselők közötti kapcsolat támogatása. Ez elsősorban kölcsönös találkozók és csereprogramok, valamint nyelvtanfolyamok és szakmai gyakorlatok keretein belül valósul meg. A Jugendwerk tanácsadóként és közvetítőként működik a különböző állami intézmények, valamint a német- és magyarországi civil társadalom résztvevői között.

MTI
Original
hirdetés
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ