Cropped landscape
Belföld
Kövér László: Soha nem volt nagyobb szükség az összefogásra, mint most
2018-12-0511:34
Soha nem volt nagyobb szükség az összefogásra, mint napjainkban, minden eddiginél komolyabb próbatétel jöhet, "Európa felett ismét viharfelhők gyülekeznek"  - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán az Országházban.
A Megbékélés és fejlődés - a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulója címmel megrendezett konferencián köszöntőjében a házelnök kiemelte: a liberális történetfilozófia művelőinek várakozásaival szemben a történelem mégsem ért véget. A kérdés csak az, hogy "mi, közép-európai nemzetek szerepelünk-e benne a jövőben saját jogunkon, saját nyelvünkkel és kultúránkkal" - vetette fel.
    
A házelnök azt mondta: ilyen időkben a szomszédjával nem lehet rosszban az ember. Még akkor sem, ha vannak vitás kérdéseink, s ezek között vannak súlyos kérdések is.
    
Felidézte: 
mi, magyarok és horvátok az elmúlt nyolc évszázadban voltunk egy államban, voltunk külön államban; voltunk barátságban, voltunk ellenségek; voltunk változó szövetségekben, hol azonos oldalon, hol ellenfelekként. 150 évvel ezelőtt mindkét nemzet politikai osztályában megérett a felismerés:"ha nem akarjuk, hogy eltűnjünk Európa történelmi porondjáról, akkor ki kell egyeznünk egymással.
Megjegyezte: ma ezt a kiegyezéses állapotot az ugyanazon szövetségi rendszerekhez tartozásunk garantálja, de ez csak egy keret, amelyet közösen kell megtölteni tartalommal. 
    
Kövér László arról is beszélt, hogy térségünk történelmének egyik állandó feszültségét az a kettősség adja, hogy miként őrizhetjük meg nemzeti közösségünket, anyanyelvünket, kultúránkat, hogyan biztosíthatjuk érdekeink érvényesülését, miközben a nagyhatalmi törekvések ellen csak egy nagyobb integráció biztosíthat védelmet. 
Nem jó, ha egy nemzet a sorsát nem intézheti teljes önállósággal, de ennél már csak az rosszabb, ha egyenként válunk terjeszkedő birodalmak alávetettjeivé
- fogalmazott. 
    
Mint mondta, az első világháború befejeződésével "véget ért a közös államélet, de nem ért véget a sorsközösség". Elsősorban azért, mert mindkét állam területén élnek nemzeti kisebbségeink, akikért kölcsönös felelősséggel tartozunk. A 21. században csak úgy tudunk együttműködni, "ha biztosak vagyunk önmagunkban, és szeretjük azt, ami a miénk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk azt, ami másoknak fontos" - magyarázta. 
    
A házelnök szerint a sorsközösség nem ért véget azért sem, mert Közép-Európában, ha "meg akarjuk őrizni szabadságunkat a térségünket átjáróházként használó birodalmakkal, s azok 21. századi megjelenési formáival szemben, újra meg újra meg kell találnunk az összefogás lehetséges megoldásait". 
    
Úgy látja, el kell dönteni: "a nemzeti érdekeink védelmére és érvényesítésére irányuló stratégiáinkat az egymással való kompromisszumokra épülő együttműködésre építjük-e, vagy rossz hagyományainkat követve, magunkat különböző, támogatást ígérő nagyhatalmi protektoroknak alárendelve próbálunk fölébe kerekedni szomszédainknak és sorstársainknak". Nincs harmadik út - tette hozzá. 
    
Kövér László azt mondta: a magyar-horvát kiegyezés történeti és eszmei hagyatéka segíthet abban, hogy "egymásrautaltságunk a jövőben se teher, hanem erőforrás legyen nemzeti céljaink elérésében". 

Kapcsolatainkban szilárd alapokra van szükség, amelyeket csak a magyar és a horvát parlamentek és kormányok, önkormányzatok és a társadalom irányában felvilágosító munkát vállaló értelmiség, a történészek, véleményformálók és pedagógusok szoros együttműködésével teremthetünk meg - közölte. 
Gordan Jandrokovic, a horvát nemzetgyűlés, a szábor elnöke hangsúlyozta:
ma Horvátország és Magyarország önálló szuverén államok, európai uniós tagállamok, és már objektíven lehet megítélni a 150 évvel ezelőtti történéseket. A magyar történelem a horvát része és fordítva.
Úgy vélte, a magyar-horvát az egyik legtartósabb államjogi közösség volt, Közép-Európa aktív politikai tényezője volt, és ma is a két nemzet szoros együttműködése a cél.
   
Mint mondta, közös életünkben voltak konfliktusok, nézetkülönbségek, de sok volt a közös eredmény, siker is, ilyen volt például a szigetvári csata.
   
A szábor elnöke szerint a kiegyezés a horvát politika nagyobb részének a célok nem teljes megvalósítását jelentette, és az egyezmény ellentétes reakciókat váltott ki Magyarországon is, de egy hosszú instabil korszakot zárt le. A kiegyezés olyan stabil alapot adott, amelyre intenzív reformok épülhettek a fejlődés és a modern polgári társadalom létrehozásának érdekében - mutatott rá.
   
Gordan Jandrokovic kiemelte: remélhetőleg folytatódik a magyar és horvát történészek tudományos együttműködése, ahogyan Magyarország és Horvátország sok más területen is jól együttműködik. Ez különösen fontos a mai, egyre több kihívással teli világban, amikor felértékelődnek a partnerségek, barátságok - fogalmazott.
   
Megjegyezte: Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn lezajlott zágrábi látogatása újabb lendületet adhat a kétoldalú kapcsolatoknak. 
 
MTI
Original
hirdetés
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ