Cropped landscape
Belföld
Tarlós István: Nem szoktam magam könnyen megadni
2018-12-0606:26
Ha végignézzük a jelenlegi aspiránsok zömét, majdnem harmincévnyi városvezetői munka után nem jó szívvel hagynám rájuk Budapestet – közölte a Magyar Hírlappal a főpolgármester . „Nem akartam elindulni a 2019-es önkormányzati választáson, júliusban kerek perec azt mondtam Orbán Viktornak, hogy nem vállalom el a felkérést” – mondta Tarlós István főpolgármester. A fővárosi színházaknak jutó tao pénzek szétosztásával kapcsolatban kiemelte: nem lesz eredménytelen a közbenjárása, a BKK vezetőjének leváltása pedig szerinte arányos és szükségszerű lépés volt.
Előző héten leváltotta Dabóczi Kálmánt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) éléről, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettestől pedig megvonta a fejlesztések felügyeletét. Azt mondta: az elektronikus jegyrendszer körüli problémákat hibásan értelmezték, és félrevezető információkat továbbítottak. Arányosnak érzi a döntését?

Sajnos arányosnak, és nemcsak én mondom ezt, hanem a pénzügyi főpolgármester-helyettes is. Van azonban más is. Először is: nem illik olyat állítani, ami nem történt meg. Az ellenzék ugyanis, talán azért, mert egy pillanatra úgy tűnt számukra, hogy kisüt a nap, és valamibe lehet kapaszkodni, mindenféle nem létező történetet gyártott a témáról. A projekt viszont nem dőlt be! A beruházás hét fázisból áll, ebből négy már elkészült. Olvasok olyanokat is, hogy csak három kapu és egy chip van Budapesten. Ezek szamárságok. Az eszközöket legyártották, és azok felhasználhatók. A BKK vezetői nem követtek el olyasmit, ami valamilyen büntetőjogi tényállást kimerítene. Először is, az ellenzék két szerződést összekever: az egyik az EBRD-vel, az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött finanszírozási megállapodás, amely továbbra is érvényben van, haja szála sem görbült. A másik a kivitelezési szerződés egy szolgáltatóval, amit a fővárostól függetlenül, önállóan kötött a BKK. Ezt a kontraktust – egyébként a szolgáltató hibájából – mondta fel a BKK igazgatósága. Ami miatt személyi konzekvenciákat kellett levonnom, az egy határozatlan, bizonytalankodó, félrevezető vezetői magatartás volt. Az utóbbi egy évben a központ vezetése jelezte ugyan, hogy bajok vannak a kivitelezővel, és azt is tudtuk, hogy ez egy problémás projekt. De mindig azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a megoldás a küszöbön van. November 9-én hivatalosan bejelentette a BKK, hogy létrejött a megállapodás, majd néhány nap múlva kiderült, hogy ez nem egészen így van. Ezt nem hagyhattam következmények nélkül.

Mit jelent ez az e-jegyrendszer bevezetése szempontjából?

A projekt folytatódik. Ugyanakkor valószínű, hogy az önkormányzat elveszi a BKK-tól a feladatot. Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel is tárgyaltam, ezért valószínű, hogy az EBRD közreműködésével csatlakozni fogunk a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer platformhoz, ami azt jelenti, hogy a MÁV és a Volán rendszerével is kompatibilis lesz a budapesti közösségi közlekedés. Semmiféle pénzügyi veszteség nincs, 2020 végére a projekt befejeződik. Majd a 2010 előtti kurzus által ittfelejtett Alstom-ügy miatt fogja Budapestet anyagi kár érni, az e-jegyrendszer miatt nem.

Többször mondta már az utóbbi időben, hogy megszüntetné a BKK-t vagy minimum átalakítaná a működését. Hogyan képzeli el utána a közlekedésszervezést?

A 38 évesnél idősebbek még emlékeznek rá, hogy akkor is volt közlekedésszervezés, amikor a BKK még nem létezett. A központ hosszú idő óta nem azt a szerepet töltötte be, amit eredetileg szántunk neki, már 2012-ben is konfliktusokat okozott. Voltak problémák 2014 előtt is, majd ezek egyre nagyobbak lettek. Tavaly volt a T-Systemsszel egy félresikerült akciója a központnak, akkor a vezérigazgató kapott egy mentőövet. Most betelt a pohár a BKK-nál. Egy túlduzzasztott, az indokoltnál erősebb jogosítványokkal felruházott szervezetté vált, amelyet ilyen formában már nincs értelme működtetni. Vagy egy körülbelül százfős szervezetet hozunk létre helyette, ami viszont még valószínűbb, hogy a hivatal városüzemeltetési főosztályához csatolunk egy megfelelő létszámú részleget, amelyik a megrendelői és kontroll szerepkört ellátja.

A BKK átalakítása viszont már csak egy esetleges következő főpolgármesteri ciklusban bonyolítható le.

Igen, 2019 őszén, vagyis 2020-tól realizálódhat. Egyébként nem olyan bonyolult feladat ez.

Sokáig folytak a találgatások az újraindulásáról a főpolgármesteri székért. Azután kötött egy megállapodást Orbán Viktor miniszterelnökkel, amelynek egyik eleme a fővárosi közbeszerzések tanácsának létrehozása. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az ellenzéki szimpatizánsok közül sokan azért adják önre a voksukat, mert bár a Fidesz–KDNP-vel vállal politikai közösséget, mégis megőrizte a függetlenségét városvezetőként. Nem tart attól, hogy emiatt változott a megítélése?

Az ellenkezője a logikus. Szabadgondolkodók fogalmazták meg, hogy „Tarlós most sokat megtartott a demokráciából Budapestnek”. Szerénytelenség nélkül állítom, hogy ebben igazság van. Azt mondogatja az ellenzék, hogy a közfejlesztések tanácsát a kormány kényszerítette rám. Ez buta valótlanság. Határozott kérésem volt, sőt már a 2009-ben kiadott Budapest-programom 15. oldalán is szerepelt. Korábban Demszky Gábornak messze nem volt ennyi beleszólása az állami beruházásokba, mint amennyi mostantól nekem lesz. Sőt a tízéves fejlesztési terv tekintetében vétójogom van. Nem akartam elindulni a 2019-es önkormányzati választáson, júliusban kerek perec azt mondtam Orbán Viktornak, hogy nem vállalom el a felkérést. Aztán ő javasolt még egy beszélgetést, ahol megfogalmaztam a kikötéseimet, amelyek hiányában nem vagyok képes vállalni a megbízatást. Nem akarok a saját esküvőmön vendég lenni. Tehát ha megválaszt a nép főpolgármesternek, Budapestet konkrétan én akarom vezetni. A miniszterelnök ezt tudomásul vette, sőt támogatta, így a mozgásterem nagyobb lett. A tizenöt pontos megállapodást az év minden napján mindenkinek komolyan kell vennie.

Azt mondta: ha bárki megszegi ezt az egyezséget, feláll a székéből. Így lesz?

Ha bárki elkezdi bőrpapírnak tekinteni, nem csinálok belőle titkot: felállok, és nem folytatom a munkát. Az ellenzék pozitív mondanivaló híján azzal próbálkozott, hogy Fürjes Balázs államtitkárságának a gyámsága alá került a főváros. Na, ez a lózung éppen a kormányfővel kötött megállapodással lehelte ki végleg a lelkét. Az állami projektekbe Budapestnek direkt beleszólása lesz. Demszky Gáborral ellentétben minden olyan kormányülésen részt veszek majd, ahol fővárosi projektekről döntenek. Ilyen korábban soha nem volt. Megengedhetem magamnak, hogy őszinte legyek. Az ellenzék kényszerűen tehetetlen és dühöng.

Sokszor mondta, hogy nem kapaszkodik a székébe.

Akinek helyes ösztönei vannak, megérezhette, hogy ki akartam szállni. Ám mivel a miniszterelnök és a Fidesz minden kérésemnek eleget tett, végül nehéz lett volna nemet mondani. Nem akartam cserbenhagyni ezek után a politikai közösség egészét. Ha pedig végignézi a jelenlegi főpolgármester-aspiránsok zömét, majdnem harmincévnyi városvezetői munka után nem jó szívvel hagynám rájuk Budapestet. Nem értem a castingolást sem, ami a túloldalon folyik. Az egész előválasztás egy vicc, azt egy párton belül szoktak tartani, nem négy-öt párt között, amelyeknek a programjai és politikai céljai nagyjából összeegyeztethetetlenek. Nincs értelmes, koherens elképzelésük, az egyetlen céljuk, hogy „váltsuk le Orbán Viktort”, de ezt nem lehet programnak nevezni. Hetente háromszor hallani április óta az ellenzéktől, hogy nekik Budapesten kétharmaduk van. Akkor mi ez a bizonytalanság? Ilyen esetben nem mindegy, kit indítanak? Az MSZP szabályos hirdetést ad fel, hogy bárki lehet jelölt. Tíz év alatt a pártjuk nem épített fel egy politikust, akiben tényleg bíznának.

A fővárosban mindig lehetett érzékelni, hogy inkább baloldali, liberális érzelmű emberek lakják, nem véletlen az sem, hogy Demszky Gábor húsz évig volt polgármester. Hogy érzi, tudott ezen fordítani?

Érdekes kérdés. Hatvan év után elsőként nyertem kétszer egymás után úgy Budapesten, hogy nem baloldali vagy liberális vagyok. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy 1990 óta a három legjobb főpolgármester-választási eredmény közül kettő az enyém. Minden idők legnagyobb különbségével nyertem 2010-ben a szocialista Horváth Csabával szemben. A második legjobb eredmény Demszky 2002-es győzelme, a harmadik pedig a 2014-es első helyem Bokros Lajossal szemben. Demszky közvetlen választási eredményei közül egyébként három is szűkebb volt ennél. Egy „liberális” városban.

A 2014-es végeredményt Bokros utólag úgy értékelte, hogy „megszorongattam Tarlóst”.

Több mint 13 százalék volt a különbség. A kerületi és fővárosi voksolások közül az egyetlen főpolgármester-választás, amit nem nyertem meg, 2006-ban Demszky Gáborral szemben volt, és egy százalékon múlt. Ez szoros volt. Azt is mondogatták, hogy Bokros az utolsó két hétben szállt be a kampányba, ami nem volt igaz, mert végig kampányolt. Az övé volt az első óriásplakát. Csak a választás előtt pár héttel visszaléptek a javára. Egyébként ilyen már máskor is előfordult, például Katona Béla esetében, aki erősebb volt, mint Bokros, aki aztán megsértődött, és legyártott egy hamis legendát.
A legutóbbi önkormányzati választáshoz hasonló helyzet kezd kialakulni, Puzsér Róbert is pályázik a székére. Többször nyilatkozta már, hogy a Tarlós-féle városvezetés elavult, hetvenes évekbeli. Mit szól ehhez?
 
Ezt szokták mondani egyes fiatalok: jó jelmondatnak tűnik, biztosan amiatt. Egyébként nagyon szerettem a hetvenes éveket, de teljesen más okból: akkor szereztem diplomát, megnősültem, és megszülettek a gyermekeim. Műszaki emberként viszont nem hiszem, hogy lemaradt volna a gondolkodásom a fiatalabb aspiránsokhoz képest. Amit a legkevésbé értek, hogy Puzsér Róbert pél­dául honnan az ördögből tud bármit is a hetvenes évekről. Karácsony Gergellyel együtt ők nem élték át ezeket az éveket tudatosan. Ez olyan, mintha úgy mesélnék a második világháborúról, mintha ott lettem volna. Egyébként kedvelem Puzsér Róbertet, jó humorista. Egy dolgot jegyzek csak meg: minden nyilatkozatából kitűnik, hogy halvány fogalma sincs a főváros és általában az önkormányzati rendszer működéséről. Ami furcsa, hogy előnynek próbálja beállítani, ha valaki nem ért ahhoz, amit csinál.
 
Puzsér egyetlen programpontja a Sétáló Budapest, amivel az lenne a célja, hogy sokkal nagyobb zöldfelületek legyenek a fővárosban.
 
Ez sem működik úgy, ahogyan ő elképzelte. A fővárosnak vannak fontos futó projektjei, amelyeket félreállítani kártérítéseket eredményez. Az ő programpontja azonnali végrehajtásához – ami egyébként sok pénzbe kerül, és rengeteg műszaki előfeltétele van – első körben meg kellene nyernie a Fővárosi Közgyűlés többségét. Már ezt gyakorlatilag ki lehet zárni. A forrásokat sem tudja hozzá biztosítani, de ha ehhez képest önkényesen mégis kötelezettséget vállal, súlyos jogi tényállást merít ki, hiszen egy személyben, a közgyűlés nélkül nem tehet ilyet. Nem akarok mélyen belemenni, csak Róbert azt hiszi, hogy egyszer idejön majd, kiad egy utasítást mint egy király, és maguktól elkezdenek működni a dolgok.
 
Lehet főpolgármester-választást nyerni úgy Budapesten, hogy célzottan az autósokat akarja valaki kiszorítani?
 
Puzsér abban az illúzióban él, hogy a belváros autómentesítését ő találta ki, sőt utánozni kezdtem őt. Senkinek nem szeretnék az álmai virágoskertjébe gázolni, de a 2009-ben megírt programomban ez már szerepel. Az 52. oldalon. Csakhogy olyan, funkcionális kényszerítő projektek szükségesek hozzá, amelyek meg kell hogy előzzék. Hogy a Belvárosból kompletten ki lehessen tiltani az autókat, be kell fejezni a 3-as metró felújítását, sok P+R-parkolót kell építeni, nem beszélve arról, hogy ma jogszabály is nehezíti ezt a törekvést. Valamit kell adni az autósoknak cserébe azért, ha nem engedjük őket behajtani. A behajtási díjat Demszkyék annak idején önként vállalták a 4-es metró uniós támogatásának fe­jében. Eszerint elvileg már rég be kellett volna vezetni, de ebben az ügyben az unió egyelőre nem rosszindulatú Budapesttel szemben, nem szankcionál. Be kell fejezni még a BKV járműállományának cseréjét is, amely 2010-ben Európa legelavultabbjai között volt. Ezeket nem lehet egyszerűen félretolni.
 
A behajtási díj bevezetésének határideje 2013 volt, aztán 2017. Majd az utolsó hír erről az, hogy Rogán Antal tárgyal a sarcról, és még az is lehet, hogy nem kell kivetni. Hol tart most ez az ügy?
 
A főváros is tárgyal az unióval, a kormánnyal teljes összhangban. Az időpontot tekintve annak idején felelőtlen vállalás történt. Nonszensz, hiszen 2010-ben Budapesten egyetlen őrzött P+R-parkoló volt. Nem akarok egyébként állandóan az ellenzékre mutogatni, akik olyan ügyeket hagytak itt, mint az Alstom-szerződések vagy a totálkáros 3-as metró. Valamiért nincs lelki ereje az ellenzéki sajtónak ahhoz, hogy ezeket megírja. De sokszor elhangzott, hogy nyolc éve itt vagyunk, és még mindig nincs felújítva a 3-as metró. Ennek annyi az oka, hogy 2010-ben meg kellett küzdenünk az BKV nyakán hagyott 78 mil­liárd forintos működési hitellel. Erre ígértek a szocialisták ingyenes közlekedést. Amíg ez fennállt, semmilyen kötelezettséget nem vállalhattunk. 2015-ben az Orbán-kormány átvállalta az adósságot, így kerültünk egyenesbe. A lényeg, hogy 2015. őszig hozzá sem tudtunk nyúlni a 3-as metróhoz, ezt a helyzetet pedig pontosan azok idézték elő, akik most engem kérnek számon. Ráadásul a metrófelújítás gőzerővel folyik.
 
A 4-es metró beruházása kapcsán született egy OLAF-jelentés, amelynek nyomán 2010 előtti ügyekben elindult itthon a nyomozás. Kiderült, hogy a projekt minden idők egyik legnagyobb korrupciós ügye volt. Az unió kilátásba helyezte, hogy akár ötvenmilliárdos büntetést szab ki ránk. Ki kell ezt fizetnie a magyar államnak?
 
Az egész ügyhöz szándékosan nem szóltam hozzá hangosabban. Amikor a projekt legvitatottabb szerződéseit kötötték, például az Alstommal, az még a 2006-os választások előtt történt, és akkor én még óbudai polgármester voltam. Így nem tudom, milyen körülmények között születtek ezek a megállapodások. Nem akarom nevén nevezni, de a Fővárosi Közgyűlésnek jelenleg egyetlen tagja van, aki az említett kritikus időszakban is bent ült a testületben. Egy hölgy. A lényeg, hogy nem illik most pénzügyi veszteségről beszélni ott, ahol nincs, főleg nem olyanoknak, akiknek legalább közvetve közük lehet ahhoz, hogy reálisan várható, komoly veszteséget szenvedhet a város a 2010 előtti „jótéteményeiknek” köszönhetően.
 
Korábban említette, hogy továbbra is tárgyal a kormánnyal a fővárosi színházaknak jutó tao pénzek szétosztása feletti diszponálásról, azt szeretné, ha az Budapestnél maradna. Előbbre jutott már?

L. Simon Lászlóval egyeztetünk erről, már szinte a nézetazonosság állapotába kerültünk. De beszéltünk Kásler Miklós miniszter úrral is, akivel példamutatóan jó a munkakapcsolatunk. Úgy tűnik, mindez nem lesz eredménytelen. A Nemzeti Színház kivételével egyébként a rangos színházak jelentős része a főváros fenntartásában működik. A kormánynak igaza van abban, hogy országosan történhettek visszaélések a tao pénzek ügyé­ben, de azt a következtetést ebből nem lehet levonni, hogy emiatt minden színházat szankcionálni kell. Ha viszont feláll az új rendszer, nehéz helyzetbe kerülnek ezek az intézmények a pénzügyi tervezés szempontjából. Meg kell tervezniük az évadokat, de ha nem tudják, mire számíthatnak, ez nem sikerül. Egyébként is úgy gondolom, hogy egy színiigazgatónak nem az a feladata állami fenntartású színházak élén, hogy a költségvetés miatt fájjon a feje.
 
Mikor kerülhet pont a kérdés végére?
 
Nem tudom. Úgy érzem, az egyezkedés vége felé járunk, de ebben a kérdésben sem fogom könnyen megadni magam.
 
Az ellenzék kérdőre vonta, miért nem állt ki a CEU mellett. Mit gondol az ügyről?
 
Nem is tudom… Mi köze a Fővárosi Önkormányzatnak a CEU-hoz? Honnan veszik, hogy a CEU a világ egyik legjobb egyeteme? Hány magyar és hány külföldi tanul ott? Mibe kerül a képzés? Folytat-e egyáltalán a CEU képzést hazájában, az Egyesült Államokban? Teljesítette-e valójában a CEU a jogszabályi előírásokat, vagy egyedüliként nem? Ha a nyilatkozók inkább a saját dolgukkal foglalkoznának, talán nem beszélnének annyi csacsiságot.

Magyar Hírlap
Original
hirdetés
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ