Cropped landscape
Belföld
Új vezetők az MTA kutatóintézet-hálózatában
2019-01-0315:16
Január elsejétől a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négy kutatóközpontjában és két kutatóintézetében járt le az eddigi főigazgatók, illetve igazgatók megbízatása. Pályázati eljárás alapján az MTA elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett intézményeket.
 Az Európai Unió (EU) ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az MTA elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett három kutatóközpontot és egy önálló jogállású kutatóintézetet. Egy kutatóközpontban és egy kutatóintézetben az eddigi vezetők mandátumát hosszabbították meg - közölte az MTA az MTI-vel csütörtökön. 

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban az eddigi főigazgató, Szarka László Csaba utóda a főigazgatói poszton a következő három évben Kiss L. László. A 47 éves csillagász, a kutatóközpont eddigi főigazgató-helyettese a csillaghalmazok, a csillagok asztrofizikájának, valamint az exobolygóknak a szakértője. 

Új főigazgatója van az MTA Ökológiai Kutatóközpontnak is: Báldi András után Szathmáry Eörs evolúcióbiológus vezetheti az intézményt 2021 végéig. Szathmáry Eörs a nagy evolúciós átmenetek, az élet, a genetikai kód és az emberi nyelvkészség eredetének, valamint a biológiai kooperáció kutatója. 

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban Rudas Tamás utóda a főigazgatói poszton Boda Zsolt lett. Az 50 éves kutató 2016 nyara óta az MTA TK Politikatudományi Intézet igazgatójaként dolgozott. Fő kutatási területe a közpolitika változásainak magyarázata és a bizalom szerepe a közpolitikák megvalósításában. 

Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet élén Pálfy Péter Pált Stipsicz András váltja. Az 53 éves matematikus kutatásainak középpontjában az úgynevezett alacsony dimenziós topológia, vagyis a matematika legfeljebb négydimenziós terek tulajdonságait vizsgáló ága áll. 

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontban 2020. április 30-ig Balázs Ervin maradt a főigazgató. 

Az MTA Atommagkutató Intézetben szintén az eddigi igazgató folytathatja a munkát: Dombrádi Zsolt 2023 végéig marad az intézmény élén. 

A közlemény szerint 10 akadémiai kutatóközpont - bennük 39 intézet - és további 5 önálló jogállású kutatóintézet alkotja "Magyarország legnagyobb, szinte valamennyi tudományterületre kiterjedő, főhivatású kutatókat alkalmazó, önálló szabályozású kutatóhálózatát". E kutatóhálózat legfontosabb feladata az alapkutatás vagy más néven felfedező kutatás. Ugyanakkor az MTA kutatóhálózatában és az Akadémia által támogatott egyetemi kutatócsoportokban nem csak alapkutatás folyik - az eredményekre számos alkalmazott kutatás és innováció épül. 

Az akadémiai kutatóhálózatban 4 ezernél is többen dolgoznak. A kutatók 44 százaléka 40 év alatti, a női kutatók aránya 36 százalék. 

A közleményben felidézik azt is, hogy az MTA kutatóhálózatának finanszírozásáról nyár óta vita folyik az MTA, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között. Ennek oka, hogy 2019-től a mintegy 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint átkerült az ITM-hez. A 28 milliárdból körülbelül 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz. Az MTA szerint az, hogy ezek a források az ITM-hez kerültek, azt jelenti, hogy az akadémiai kutatóhelyek esetében elvált a közfeladat ellátásának kötelezettsége a pénzügyi fedezet feletti rendelkezési jogtól - áll a közleményben. 

A kialakult helyzet miatt az MTA 2018 végén rendkívüli közgyűlést tartott. Az MTA 190. közgyűlésének határozata nyomán az elnökség által elfogadott, Palkovics Lászlónak, az ITM miniszterének küldött levélben kiemelik: jogilag megalapozatlannak tartják azt is, hogy a kutatóhálózatban határozatlan idejű kinevezéssel dolgozó közalkalmazottak bérét és a kutatómunkához szükséges eszközöket, infrastruktúrát pályázati úton biztosítsák. Az MTA vezetése az elmúlt hónapokban számos alkalommal kifejezte aggodalmát a kutatóhálózat 2019. évi törvényes működésének ellehetetlenülése miatt. A levélben az Elnökség továbbá megállapítja, hogy "az akadémiai kutatóhálózat ugyanolyan elválaszthatatlan része a Magyar Tudományos Akadémiának, mint a szűkebb értelemben vett köztestület" - olvasható a közleményben. 

Palkovics László innovációs és technológia miniszter az MTA rendkívüli közgyűlése kapcsán tartott sajtótájékoztatón  azt mondta, hogy a kormány biztosítani fogja a kutatóintézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg az új struktúra a tervek szerint jövő áprilisra létrejön, a működési költségeket pedig az akadémia biztosítja. A miniszter azt is kiemelte, hogy a jövő év elején kiírják az új pályázatokat a kutatócsoportok finanszírozására és ezek az innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplője számára elérhetővé válnak. 

A miniszter szerint a javasolt rendszer megegyezik az EU kutatástámogatási struktúrájával, az átalakítás nem sérti az akadémia függetlenségét, az MTA köztestületének minden jogosultsága sérthetetlen. 

Palkovics László elmondta, hogy a kormány megpróbál segítséget nyújtani az MTA-nak a rendszert átalakításához, ezért jött létre az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága, amelynek 14 tagjából hetet az akadémia, hetet pedig a kormány delegált.

MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ